2012. máj. 14. 13:14 - írta Deansdale

Modern világunk egy kicsit visszás. Sok dologról lehet sejteni, hogy valójában nem annyira használ, mint inkább árt (legyen az a margarintól a naptejen át a tévézésig bármi) - de mindig van néhány okos megmondóember, aki megnyugtatja a birkákat: aggodalomra semmi ok, minden nagyon szép, és aki mást állít az alufóliasipkás összeesküvés-hívő.

Legutóbb a HVG közölt le egy jó kis cikket, hogy a naptej nem okoz rákot, miféle hülyeség ez, nem is tudják ki talál ki ilyeneket. Fuj! Aztán pár nappal később lemegy ez:

Károsak lehetnek a naptejekben, műanyagban és fogamzásgátlóban használt vegyületek

Mik vannak... Állítólag azért kell a naptej, mert marhára szaporodik a bőrrák. Azt ilyenkor sosem teszik hozzá, hogy kiknél is szaporodik az a bizonyos bőrrák; alapvetően két embercsoportnál: 1. azok akik hófehér bőrrel a trópusokra költöznek, illetve 2. akik rendszeresen naptejet használnak.

Persze voltak is vizsgálatok, amik igazolták a naptejek rákkeltő hatását (ezzel az eredeti cikkben is foglalkoznak), de ezeket "elegánsan" lesöprik annyival, hogy bár igaz, hogy a sok naptej után sok volt a bőrrák, de ez lehet véletlen is, nem biztos hogy a naptej okozta. Szép tudományos érvelés...

Azt meg ne gondolja senki, hogy a naptejek károsságát tagadó "tanulmányok" szerzőinek bármi köze lenne a multimilliárdos bizniszt bonyolító nemzetközi kozmetikai és gyógyszeripari cégekhez... Ilyen csak a filmekben van, a valóságban nem léteznek kilóra megvett politikusok és a saját hasznukat szem előtt tartó kutatók.

...

Folytathatjuk a nézelődést szép új világunkban mondjuk azzal, hogy "Világjárvány lehet a cukorbetegségből", amihez azonnal hozzácsaphatjuk közeli rokonát is: "Nem tud szabadulni Amerika az elhízásjárványtól". Micsoda hülyeség az, hogy a cukorbetegséget a cukor okozná, és hogy ugyanakkor attól dagadtak az emberek? A magabiztos állami bácsi fehér köpenyben jól megmondja, hogy ez mind hülyeség, zabáljátok csak tovább a cukrot, jó lesz az. Sőt, fogyni fogtok tőle. Dobjátok el a húst, mert az a gonosz műve - egyetek inkább többszörösen feldolgozott, felpuffasztott, színezett, aromásított és bőséggel cukrozott cukrot, az biztosan egészséges. (Ja, aki nem tudná: a búza kb. háromnegyede szénhidrát, magyarul cukor.)

Mit mond a kutató? Hát nem azt, hogy ne együnk cukrot. Azt mondja, a cukorbetegség genetika meg környezeti tényezők függvénye, és esetleg közrejátszhat az is, ha túl gyorsan faljuk be az ételt. Na persze. Ha genetika kérdése lenne, akkor dédszüleink is mind cukorbetegek lettek volna, ugyanis a szó gyakorlati értelmében a génkészletünk teljesen megegyezik az övékkel. Nem lehetséges, hogy mégiscsak a növekvő cukorfogyasztás a ludas? Csak azért kérdem, mert kb. 10-szer annyi szénhidrátot fogyasztunk mint a 100 évvel ezelőtti emberek...

...

Elgondolkodtató az is, hogy mostantól Védőoltás miatt bírságolhatják meg a szlovák szülőket. "Az intézkedés szükségességét és hozadékait szakértők is megkérdőjelezik." Vajon miért...? Egyébként a szlovák államnak jó oka van erre a lépésre, az utóbbi években olyan sok járvány pusztította végig az országot hogy csuhaj. Előbb a kanyaró ölt meg mindenkit, aztán a pestis. Még szép hogy ezentúl kötelező lesz minden oltás, és biztos nincs semmi köze a változásoknak a gyógyszercégek profitjaihoz.



2012. máj. 14. 12:02 - írta Deansdale

Egy egyébként érdekes videót néztem, ami engem - mint 30 fölöttit - eléggé elborzasztott, de egy ponton hangosan felröhögtem. Aszondják a világon (vagy az USA-ban?) másfél millió "valódi" farmer él, de a virtuális farmokon 80 millióan játszanak. Nahát srácok, majd próbáljátok azt megenni ha esetleg tovább növekszik a válság.

Jó, jó, hogy van ez a "social media", amivel könnyen és messzire lehet repülni, de azért nem kellene teljesen elszakadni a realitásoktól, mert esetleg zokon veszik és gyomorszájon rúgják az embert egy óvatlan pillanatban. Az átlagember nem is tudja micsoda illúziókban élünk.

Talán már mindenki ismeri az (általában indiánoknak tulajdonított) aranyköpést, miszerint a nyugati ember majd rájön hogy szarban van, amikor minden földet, folyót és levegőt megmérgezett, mert akkor szembesül azzal hogy a pénzt nem lehet megenni. Úgy érzem a gondolat jó, de mára túlhaladottá vált: ez a facebook-kal fog megtörténni, meg a farmerama-val. Végtelen számú virtuális farmerunk lesz majd, akik az egeret tologatva fognak éhenhalni.



2012. máj. 14. 11:12 - írta Deansdale

Rég írtam már cikket, talán mert tetszettek a ballagási képek :) De mostanra annyi anyag gyűlt össze, hogy betemetne ha tovább halogatnám az írást. Kezdjük a sajtószemlével, annak is a feminista vonatkozásaival, a többit majd meglátjuk...

Az ukrán feministák díszpintye odament a hamarosan kezdődő foci EB kupájához fotózkodni, de inkább ledöntötte azt és megpróbálta felmutatni a felsőtestére mázolt "fuck EURO 2012" feliratot. Erre nehéz bármit is mondani. Mi volt ennek az értelme? Volt ennek bármiféle értelme? Milyen pozitív hatásokat remélt attól, hogy esetleg megsérül az értékes kupa, vagy hogy most megtudta a világ hogy ő mint feminista gyűlöli a focit, gyűlöli a férfiakat, és az ilyen retardált "terrorcselekményektől" sem riad vissza. A szüfrazsettek idején nagy divat volt a feminista terrorizmus, úgy látszik most újra felfedezték. Nincs is jobb figyelemfelkeltés mint az értelmetlen pusztítás.

Nade tényleg, ezzel a "fuck EURO 2012"-vel csak annyit árult el magáról, hogy annyira gyűlöli a férfiakat, hogy még a focit is megutálta csak azért, mert a férfiak szeretik.

...

Peru sem mentes a feministáktól, akik kilobbizták, hogy arrafelé házasodás előtt pszichológiai teszteket kelljen kitölteni; gondolhatjuk, hogy elsősorban a férfiaknak (hiszen a nők úgyis angyalok). Bár tudnám, hogy mi történik, ha a teszt szerint az illetőben van valami rejtett képesség az agresszióra. Akkor megtiltják neki a házasodást? Feminista átnevelőtáborba küldik? Eleve börtönbe zárják, hiszen úgyis rohadt asszonyverő?

A helyi feministák egy másik hordája ellenkezik, mert szerintük a "férfierőszaknak" nincs köze a személyiséghez, hanem a patriarchális bigyó okozza, valami láthatatlan izé, ami minden férfinak a kutykuruttyából fakad.

"2009 és 2012 márciusa között 385 nő halt erőszakos halált pusztán a neme miatt, s az esetek 70 százalékában az aktuális vagy korábbi partner volt az elkövető"

Mi a leprát jelent az, hogy "pusztán a neme miatt"? Ennél nagyobb hülyeséget még soha nem hallottam, pedig nem ez az első czifra dolog amivel találkozom az életben. Mindenesetre ez az idiótaság tökéletesen jelzi azt, hogy miféle mentalitása van azoknak akik ilyen cikkeket leadnak és ilyen törvényeket előkészítenek. Ezek azt képzelik, hogy bárkit is azért ölnek meg mert nő? Évente 96 nőhöz odamennek, és a fülébe súgják: "most lelőlek mert nő vagy"? Jaj. Ott is elkéne egy kis épelméjűség, az az érzésem. Egyébként miért nincsenek mellétéve a férfi halálozási adatok? Azok gondolom lényegtelenek, vagy férfiak biztos nem esnek áldozatul erőszaknak soha. Egyébként ha jól számolom (385eset/4év*70%) ez azt jelenti, hogy egy évben átlag 67 nő esik CSBE áldozatául; ez a nullához képest egy nagy szám, de vajon van-e annyira nagy, hogy emiatt az állam emberek százezreinek, millióinak a magánéletébe szóljon bele?

...

A feminista centrifugából kipörgött a maradék józanság is, olyan jelöltjeik vannak köztársasági elnöknek, mint pl. Rubint Réka vagy Eszenyi Enikő. Ez a vég.

...

A "könnyedebb" téma a HVG-féle "Hét dolog, ami már nem számít ribancosnak". A címen látszik, hogy a zuhanó erkölcsöket mentegetik, a szétzüllő világot akarják megmagyarázni. A minap kiderült, hogy az emberek ízlése valójában nem változik olyan gyorsan; ami tavaly "ribancos" volt, az ma is az. Még akkor is, ha a HVG szeretné, hogy ne így legyen.

Példának okáért a neccharisnya, a kilógó melltartó vagy a csipkeruha mögül átsejlő fedetlen keblek még manapság is a könnyűvérűség képzetét keltik az emberben - talán nem véletlenül.

Furcsa ez, hogy a nők a férfiak figyelméért folytatott fegyverkezési versenyükben egyre durvább eszközökhöz folyamodnak, de ugyanakkor szeretnék ha ezért nem érné őket semmilyen negatív következmény. Nem arra gondolnak, hogy ha nem akarnak k*rvának látszani akkor nem kell felvenni az egyenruhát, hanem inkább arra hajtanak, hogy lehessen k*rvának öltözni, de az emberek fejéből irtsák ki a gondolataikat. Fura.

[A többi 4 ruházati elem amit a cikkben említenek totál baromság, Madonna koncertruhái a hétköznapokban nem nagyon köszönnek vissza az utcán.]



2012. máj. 7. 15:43 - írta Deansdale

Sosem rejtettem véka alá, hogy híve vagyok a női szépségnek, ezért amikor a heti világgazdaság netes lapozgatása közben ilyen képeket löktek az orrom elé, kattintottam. [Az eredeti cikkben nagyobbak a képek - az esetleges érdeklődők kedvéért említem :)]

Nem egy nagy was-ist-das, ahogy a művelt spanyolok szokták volt mondani, csak ballagási képek - de nem véletlen, hogy felhívják magukra az ember figyelmét, és az sem véletlen, hogy a fotóriport alatt elkezdték egymást szapulni az emberek. Ilyenek születtek például hogy:

"Gratulálni szeretnék a kommentelőknek, igazán ostoba ember az aki egy kép láttán ítél meg egy nőt/lányt"

Hátizé. Nem az az ostoba, aki másokat meglátva gondol valamire, hanem az, aki nem tudja hogy a társadalom ítél. Ez már csak egy ilyen játék - az emberek gondolkodása nem áll meg, és nem is lehet minden agyba egy gondolatrendőrt tenni. És hát minek is ragoznánk: ha valaki prostinak öltözik, arról azt fogják gondolni, hogy prosti.

Miért, ha télapóruhában megyek az utcán akkor meglepődöm, ha télapónak néznek? Kéményseprő? Rendőr?

Ha valaki nem akarja hogy egy szakmával azonosítsák, akkor ne hordja az egyenruháját...

Adnék csak két tippet: 1. A neccharisnya suliba egy kicsit erős, akkor is ha "alkalom" van. 2. Ne húzz olyan szoknyát ami alatt a lábaid között átnézve az előtted haladó ember seggét látni...

(A tetkókról még annyit, hogy undorítóak. Mindig. Mindegyik. Egy nő legfőbb értéke a fiatalságát és egészségét is szimbolizáló tökéletes, sértetlen bőre. Azt ilyenekkel tönkretenni botorság.)



2012. máj. 4. 16:28 - írta Deansdale

Már-már pezsgőt bontottam, hogy végre sikerül érdemi vitát folytatni egy feministával, de az asszony elvette az üveget :)

Az egyik cikk alatt tengerré duzzadó kommentekről van szó, amiket nincs kedvem további 6-8 többoldalas kommenttel szaporítani; így a legutóbbi X viszontválaszra inkább ebben a formában reagálok.

...

"ezért nőellenes valójában a GYES."

Az én olvasatomban azt mondod, hogy nőellenes a szülés és nőellenes ha az anya otthon van a gyerekkel. Mégpedig azért, mert a karrier fontosabb (kellene hogy legyen). Már megbocsáss, de szerintem ez durván emberellenes hozzáállás.

"Ezért lenne jobb ha fele arányban kivennék a férfiak is"

A saját logikád alapján most azt mondod, hogy jó lenne ha bevezetnék a férfiellenességet is :) Egyébként mindketten tisztában vagyunk vele, hogy a férfiak túlnyomó többsége nem venné ki (nem is vehetné), ezért továbbra is csak azt akarod, hogy a nők ne mehessenek GYES-re. Tényleg kényszeríteni akarod a nőtársaidat a munkára? Nem szép tőled.

"a gyereknevelésből a férfiak nem akarják kivenni a részüket"

Nem érted, hogy hogyan alakult ki ez a rendszer, és ezért mindent a férfiak rosszindulatával magyarázol, ami nem kicsi rosszhiszeműség a részedről. Ne csodálkozz, ha kívülállók férfigyűlölőnek neveznek, ha arról beszélsz, hogy a férfiak micsoda szemetek.
Témánál maradva: amiről álmodoztok, a megosztott GYES és a megosztott gyermeknevelés a kölök születés utáni 1 évben egyszerűen fizikailag lehetetlen; a későbbi 1-2 évben ~50 évvel ezelőttig volt teljességgel lehetetlen; és még manapság is fantasztikusan nem praktikus.
Egyébként miért nem álltok elő nyíltan az igazsággal, hogy ti feministák a SAJÁT karriereteket sajnáljátok, és/vagy féltékenyek vagytok a férjetek sikereire (vagy paranoiások azzal kapcsolatban, hogy a férjetektől függjetek anyagilag). Mert ebből a nézőpontból tökéletesen érthető amit csináltok, más alapokon viszont magyarázhatatlan. Nem beszélhetsz a nők érdekeiről, ha egyszer a nők többségének (akik speciel nem feministák) az érdeke pont az ellentéte annak amit rájuk akartok erőszakolni. Megkockáztatom, hogy a nők négyötöde inkább bővítené a GYES-t, és ha lehetne szülés után végleg azon maradna. Miért nem ezért lobbiztok?

"mindenképp az a kívánatos társadalmi szempontból hogy a nők civil életi karrierje összehangolható legyen a gyerekszüléssel"

Ez papíron jól hangzik, de nem biztos, hogy igaz. Miből gondolod, hogy a társadalomnak tényleg érdeke mindent átszervezni és átépíteni azért, hogy néhány karrierista nőnek ne kelljen kényelmetlenséget szenvednie ha egyszerre akar zsíros állást meg családot? A gond az, hogy az átalakítások miatt mindenki másnak kell kényelmetlenséget elszenvednie, és így gyakorlatilag azt mondod, hogy a társadalomnak érdekében áll a karrierista nők istápolása mindenki más kárára. Tényleg?

"Egy családban pedig igen is elvárható hogy az apa is hozzon áldozatokat a gyerekéért ne hivatkozzon arra hogy ez az anya dolga."

Egy családban az apa azt az áldozatott hozza a gyerekért (és az anyáért), hogy dolgozik rájuk ahelyett, hogy velük lenne. Ennél nagyobb áldozat mi lehetne?
A feminista alapállás az, hogy a gyerek nyűg, a karrier "jobb". Nem mindenki gondolja így, például nagyon sok férfi nem, aki szívesen lenne a gyerekeivel, csak nem teheti meg, mert dolgoznia kell a megélhetésükért. Már ott alapvető hibát követtek el, hogy azt feltételezitek, az embereknek jobb a munka mint a család, és ezért úgy állítjátok be a dolgot, mintha a családdal lenni lenne az áldozat, és a munkahelyen rohadni lenne az élvezet. Az emberek 90%-a ezt fordítva látja, megkockáztatom: helyesen. Úgyhogy kicsit fanyar, ha arról beszéltek, hogy "szegény" nőnek otthon kell lennie azzal a rohadt gyerekkel amíg a "szerencsés" pasi élvezheti a szénbányát.

"Mondtam én hogy "patriarchális elnyomás"? Ez egy HÁTRÁNY ami a nőknél megvan a férfiaknál nincs. Ezt kéne valahogy feloldani."

Nézd, egy racionális, vagy embereken kívül álló ok miatt fennálló különbözőséget mesterségesen kompenzálni csak igazságtalansággal lehet. A "hátrány" amiről beszélsz, biológiai jellegű, ugyanis a nőnek kell szülni és addig nem dolgozik. Ezért államilag kompenzálni enyhén szólva is necces elképzelés, mert ennyi erővel mondjuk adhatnánk a nőknek állami segélyt azért is, mert szegények menstruálnak, és az rossz. Ez egy olyan világ, és ez egy ilyen élet, hogy ha akarsz valamit, az esetleg következményekkel jár, és általában a saját döntéseidnek saját magadra vannak következményei. Vagyis ha szeretnél szülni, akkor vállalnod kell hogy egy ideig kiesel a munkából, és ha kiesel a munkából akkor a karriered "szünetel". Ez nem valami érthetetlen összeesküvés a nőkkel szemben, egyszerűen így természetes és normális. Sőt, tulajdonképpen máris létezik egy bizonyos kompenzáció, ami a nőket segíti gyerekszülés esetén: GYES-nek hívják. Az adófizetők pénzéből utalják ki a kismamáknak, akik nem igazán tesznek le semmit "cserébe" az asztalra - a gyermeken kívül. Ez jelzi, hogy a társadalom számára a gyermek érték, amiért hajlandó pénzt áldozni. Neked ez nem felel meg így, te inkább azt szeretnéd, ha GYES helyett a karrieredet tolná az állam helyetted is, amíg otthon vagy a gyerekkel. Csakhogy ez a nők többségének kifejezetten rossz lenne, mert teszkó gazdaságos pénztárban ülni NEM karrier, nekik sokkal fontosabb és jobb lenne ha minél tovább otthon lehetnének a gyerekkel, és kapnák a GYES-t. Tehát amiről beszélsz az a nők 5%-ának jó lenne, 80%-ának meg rossz. Gondolkodtál már ezen?

"Erre pedig az lenne a megoldás amit írtam a gyes megosztásáról a nemek között. Így a férfi is ugyanolyan "kockázati tényező" lenne"

Szóval állami beavatkozással kompenzáljuk a biológiát? Hozzuk hátrányos helyzetbe a férfiakat azért, hogy a nőknek ne kelljen a saját döntéseik következményeit viselni? Büntessük a férfiakat mert nem születtek nőnek?

És egyébként még mindig ott tartunk, amit már említettem, hogy a férfiak úgysem vehetnék ki tömegesen a saját "GYES-részüket", ezért csak annyi történne, hogy a nőknek lenne annyival kevesebb.

"Mondtam rossz ösztönzés mivel egyoldalúan a nőre testálja a gyereknevelést és nem ösztönöz arra hogy visszamenjen mielőbb dolgozni."

A gyereknevelést a biológia testálja a nőre, mivel csak ő tud szülni, aztán pedig szoptatni. Szerinted mi a ráció abban, hogy ha mondjuk egy nő szeretne 2 gyereket, és 2 év eltéréssel meg is szüli őket, akkor 1 évig ő legyen otthon, aztán 1 évet a pasi, aztán megint 1 évet a nő és aztán megint 1 évet a pasi? És szerinted melyik munkahely fogja ezt tolerálni? És hogy nézne ez ki 3 vagy 4 gyerekkel?

Nameg miért kellene ösztönözni a nőket arra, hogy visszamenjenek dolgozni?! Komolyan, miért kell? Ha akar, mehet. Ha nem akar, most megteheti hogy egy darabig GYES-en marad. Ha ő úgy dönt, hogy neki fontosabb a gyerek, te miért akarod "ösztönözni", hogy inkább mégis hagyja a gyereket és dolgozzon? Kinek teszel jót ezzel?

"Nem így kell megközelíteni ahogy te teszed hogy karrier VAGY család. Karrier ÉS család."

Persze, az amcsi szlogen, hogy "you can have it all", vagyis megszerezhetsz egyszerre mindent. Ezzel tucatnyi probléma van, a legszembetűnőbb talán az, hogy az ember NEM szerezhet meg egyszerre mindent. Például azért nem, mert egy nap az üzletasszonyoknak is csak 24 órából áll, és ha abból 10 a munka, 4 a pihenés, meg 6 a szórakozás, akkor a gyerekre meg a férjre már sehogy sem jut 4-nél több. Ez megintcsak egy olyan dolog, amiért a feministák követelik az állami kompenzációt, ami holdkórosság. A fizikai világ fizikai törvényei ellen lázadni nem túl bölcs dolog.

Egyébként szembeszökő, hogy rendre a család fölé teszitek a karriert, ezért - ne haragudj, de - ezt a védekezésed elkönyvelem afféle félszívvel elkövetett próbálkozásnak, ami nem vált be.

"Tudod mint a férfiaknál. Hacsak nem vagy "patriarchális elnyomás" párti és gondolod úgy, hogy ez csak a férfiaknak jár így."

Megint szivárog a férfiellenesség, plusz látványos a férfilét meg-nem-értése. A férfiaknál a "család vagy karrier" kérdése eleve fel nem merül, hiszen egy férfinál a család azt jelenti, hogy muszáj a legtöbb energiáját a munkába fektetnie, mert akárki akármit mondjon is a nemi szerepek változásáról, a mai napig is a férfi vállán nyugszik a család eltartásának felelőssége. Egy férfi nem vacillálhat, mint a modern nők, hogy a gyerek mellett meddig és hogyan maradjon otthon, milyen munkát (táv, netán részmunkaidős) vállaljon, mert nincs semmiféle választása az ügyben. Főállású munka és punktum. Érdekes a feministák részéről ezt úgy kiforgatni, hogy a férfi "szabad" és a szegény nők vannak nehezebb helyzetben.

És ennek persze ott van az az oldala is, hogy így az apa nem lehet annyit a gyerekkel, gyakorlatilag másodlagos tényező a családban az anya-gyermek kapcsolat mögött, és ezen nem segíthet semmiféle megosztott GYES. (Főleg mivel - mint többször leszögeztem - úgysem tudnák kivenni ha akarnák sem.) De a férfiak mégsem siránkoznak, mert elfogadják az életet olyannak, amilyen. A férfi dolga az hogy ellássa a családot, és ha ez áldozatokkal jár, akkor a férfi vállalja az áldozatokat ahelyett hogy a parlament elé járna lobbizni, hogy őt "kárpótolják", vagy a nehézségeit "kompenzálják" az adófizetők pénzéből.

"Aha de máskor meg azzal érvelsz hogy a nők ma már nincsenek hátrányban a munkaerőpiacon."

Nincsenek is, ugyanis a férfiak 90%-ának pontosan ugyanúgy nincs karrierje, mint a teszkós pénztáros csajoknak. Vagy szerinted a vájár, a tetőfedő vagy az autószerelő kézzel-lábbal kapar, hogy minél többet gürcölhessen minimálbérért?

"A nőknek jellemzően sz@r meló jut mert a nemük miatt eleve nehezebb bármilyen jó helyre bekerülniük."

Ebbe ne menjünk bele, mert a sz*r és a veszélyes melók 95%-át férfiak végzik, és ezt bárki tudja, aki mondjuk megnézett egy epizódot a discovery-n a "nehéz melók"-ból vagy valamelyik hasonló sorozatból. Nem véletlen, hogy a munkahelyi balesetek 95%-a férfiakat éri, de ennek tükrében légy oly kedves és ne próbálj azzal etetni, hogy a nőknek rosszabbak a munkalehetőségei :) Majd ha a kukásautón nőket látok kapaszkodni akkor visszatérhetünk a kérdésre.

"Pont ezért küzdenek a feministák hogy megszűnjön ez a "hátrány" ami a nemünkből ered."

Van itt egy súlyos probléma: ti a férfiak tekintetében csak felfelé néztek, ha munkáról van szó. A ti szemetekben minden férfinak menő karrierje van, minden férfi vállalkozó vagy menedzser vagy igazgató. És fixa ideátok, hogy minden nőt a top 5% pasihoz kellene igazítani. Azt nem látjátok, hogy a pasik 95%-a műbútorasztalos meg hegesztő meg futószalag mellett görnyedő gyári munkás. A "hátrány", amit idézőjelbe tettél, igényli is azt az idézőjelet, ugyanis teljes mértékben csak az illúzióitokban él, mert az összes nőt a királyhoz meg a mágnáshoz hasonlítjátok. Összességében a nők semmiféle hátrányt nem szenvednek a férfiakkal szemben a munkapiacon, sőt...

"Ez alapján akkor más bűncselekményeket (pl rablás) se büntessünk mert hiába vannak a törvények mégis létezik rablás."

Alapvető különbség van a "védelem" és a büntetés között. A probléma az, hogy sokan azt hiszik, illetve sokan arra hivatkoznak, hogy a CSBE vagy a nemi erőszak törvények szigorítása és szélesebbre definiálása majd "megvédi" a nőket az erőszaktól, de ez tévedés. És erre az állításomra bizonyíték a nyugati országok helyzete, ahol a CSBE nem szűnt meg a feminista törvények hatására, sőt, mintha szaporodna, miközben a bíróságok köldökig állnak a CSBE ügyekben, amiknek a kétharamada hamis vád. Sajnos a törvényeiteknek nem az az eredménye, hogy kevesebb lesz áldozat, hanem az, hogy több lesz az ártatlanul meghurcolt áldozat.

"A törvénnyel meg jóval kevesebben élnek vissza, a valóság az hogy még most is inkább az a jellemző hogy az áldozatok többsége nem fordul a hatóságokhoz időben"

Nem tagadom, hogy vannak akik csendben viselik a sorsukat, akik egyébként akár a rendőrséghez is fordulhatnának, de...! Egyrészt erősen eltúlozzátok a számukat, másrészt erősen elbagatellizáljátok a hamis vádak mértékét. Nehéz azt állítani, hogy "a törvénnyel kevesen élnek vissza" amikor egyes rendőrfőnökök arról beszélnek, hogy a szexuális erőszakkal kapcsolatos vádak négyötöde (80%-a) hamis. Tudom, feminista körökben évtizedek óta kering a 2%-os tévedés, de sajnos semmi nem támasztotta alá már a megszületésekor sem, és azóta ráadásul még sokat romlott is a helyzet. Persze Magyarországról nehéz megítélni, mert itt még nincs olyan sok hamis vád, PONTOSAN AZÉRT, mert a törvényeink még megnehezítik a hamis vádaskodást. Ti meg azért lobbiztok, hogy ez megváltozzon. Hamarosan megtudjuk mi is, hogy milyen a helyzet nyugaton, attól tartok. És a többségnek nem fog tetszeni, csak ezt most még nem látják előre. Aki meg igen, az vagy velem együtt tiltakozik, vagy a tenyerét dörzsöli titokban, mert látja a dologban a saját hasznát.

"Egyébként meg honnan jön ez hogy csak férfiakat ítélnek el?"

Ne kerülgessük a forró kását, szerintem te is hallottad rebesgetni, hogy nyugaton (USA, anglia, stb) 99%-ban férfiakat ítélnek el ilyesmi miatt, és hogy elég sokat ártatlanul. Ezek tények, ne tegyünk úgy mintha máshogy lenne. Még ha történetesen a törvény nemileg semlegesen lenne is megfogalmazva (ami korántsem adott, lásd VAWA), akkor is jellemzően a nők élnek vissza a helyzettel.

"az esetek nagy részében a férfi az aki visszaél a fizikai erőfölényével"

Ez egy ezeréves ócska sztereotípia, és furcsállom hogy pont azok terjesztik leginkább, akik papíron az ilyen sztereotípiák felszámolásáért küzedenek. A CSBE nem erő kérdése, hanem mentalitásé, és a nők semmivel sem különbek a férfiaknál. Egy nőnek pont ugyanúgy eldurran az agya, és pont ugyanúgy meglendíti a kezét, mint egy férfi, és a legtöbbjüket makulányit sem érdekli a férfi erőfölénye.

"Egy válóperben nem csak a nő vádaskodik ám. Hidd el a férfiak is mindent bevetnek hogy a nőt gyengeelméjűnek vagy gyereknevelésre alkalmatlannak próbálják beállítani"

Erős különbség van a két nem lehetőségei között, és ez meg is mutatkozik abban, hogy a gyerekek 90%-a automatikusan az anyjához kerül. Egy férfi legfeljebb megpróbálhatja bizonyítani, hogy a nő alkoholista vagy ilyesmi, miközben a nők rutinszerűen vádolják a pasikat maguk vagy a gyerekek bántalmazásával, molesztálásával, megerőszakolásával, ami kilométerekkel messzebbre mutat, mint egy "szimpla" gyermekelhelyezési vita, hiszen kemény börtön jár érte. Akkor is ha hamis a vád, csak szerencsétlen nem tudja kimosni magát a nő hazugságaiból. És ahogy a törvényeink változnak, ez ide is be fog gyűrűzni.

"Most úgyis fogsz jönni olyan példákkal hogy hány férfit semmizett ki a nője de én meg legalább annyi ellenpéldát tudnék felhozni amikor a férfi semmizte ki a hiszékeny nőt."

Na erre kíváncsi lennék :) Első lépésként csak mutass nekem egy női Thomas James Ball-t, utána folytathatjuk a felsorolást.

Azzal remélem tisztában vagy, hogy én sosem személyes anekdotákról beszélek, és tekintve a helyzetet, itt és most nem is a magyar viszonyokról, hiszen pont az a kérdés, hogy a törvényeink "nyugatosításával" ide is az fog bejönni ami náluk évtizedek óta megy - tehát én arról beszélek, hogy nyugaton igen széles réteg, statisztikailag szépen definiálható férfitömeg esik áldozatul a nők bírósági machinációinak, és ezt távolról sem ellensúlyozza az a néhány eset, ami véletlenül fordítva sül el. (Amúgy sem hiszek abban, hogy egy igazságtalanságot egy másikkal lehetne kompenzálni.) Elhiszem, hogy van olyan ismerősöd, aki nő létére kellemetlen válási szituba került, de ez ebben a vitában sajnos nem nagy érv.

"amúgy meg egyéni felelősségvállalás van, ha hagyod hogy egy nő kizsákmányoljon börtönbe juttasson akkor ne a feministáktól várd már el hogy "védjenek meg" meg lobbizzanak ki olyan tveket hogy a férfiak mindenképp jól járjanak válás esetén."

Ne forgasd ki a szavakat és a szitut :) Ahogy ezt összeraktad ez elég pofátlan :)

Egyrészt nem arról van szó, hogy én segítséget kérnék a női kizsákmányolás ellen, hanem arról, hogy tiltakozom a férfiellenes törvények bevezetése ellen. És azt hiszem mondani sem kell(ene), hogy nem a férfiak "jól járásáról" van szó, hanem arról, hogy a folyamatosan korhadó törvények mellett egyre jobban elsikkad az igazság, és egyre több embert hurcolnak meg ártatlanul. Harmadrészt nehogy már a pasi hibája legyen, hogy "hagyja hogy a nő börtönbe juttassa" (hamis vádakkal). Ez egyértelműen a nő felelőssége, és a törvényeket úgy kell megalkotni, hogy erre a lehető legkisebb lehetőség (se) legyen. Viszont ennek az ellenkezője zajlik, most vetik meg a visszaéléseknek a jó meleg ágyat a tervezett változtatásokkal.

Ja, és a feministáktól nem várok el semmit, azon kívül, hogy ne lobbizzanak a férfiak ellen.

"A tv-ek egyébként mindenki számára megismerhetők tehát nem lehet mondnai hogy "zsákbamacska" dolog lenne a házasság."

Ez speciel igaz, csak a férfiak nem olvasgatják a törvénykönyvet amikor szerelmi házasságra készülnek lépni. Ha megtennék, egyetlen házasság sem születne, mert az intézmény jelenleg durván férfiellenes (főleg nyugaton, mi meg megyünk utánuk) - gyakorlatilag egy csalás, amiben a nők átverhetik és kihasználhatják a férfiakat. Manapság a házasság a nőknek a lehető legfantasztikusabb biznisz, a férfiaknak meg egy életre szóló hatalmas kockázat, pénzügyileg, érzelmileg és jogilag egyaránt. Nem csoda, hogy a feministák a nők további érdekeiért lobbiznak :)

"ha eltörölnék [a GYES-t] akkor megszűnne ez a dilemma :) Régen se volt ne felejtsd el mégis születtek gyerekek még több is mint manapság."

Én ebben is benne vagyok, de akkor máshogy se akard a nőket "kompenzálni", mert az sem volt régen. Ha az állam támogatja a családokat, akkor a GYES nem rossz megoldás, viszont ha nem támogatja, akkor a nőket se támogassa a GYES helyett valahogy máshogyan.

A gyerekszülések csökkenése is nagyrészt a feminizmus hibája... Akarsz beszélni róla? :)

"mi a gondod azzal, hogy a férfi is vegye ki a részét a gyereknevelésből és a háztartási munkából?"

Az, hogy te akarsz engem törvényileg kötelezni arra, hogy úgy osszam meg az itthoni munkát a saját párommal, ahogy neked tetszik. Szállj ki a magánéletemből, és rögtön semmi gondom nem lesz.

"Csak te férfiként nem látod be hogy hogyan értékelődik le egy nő önbizalma tűnik el az egyénisége egy alárendelt szerepben."

Már megint valami női misztériumról beszélsz, amit férfiként nem érthetek, ami szerintem csak egy egyszerű mód arra, hogy ne kelljen világosan érvelned. Amiről egyébként szó van, hogy egy nő egy kapcsolatban ténylegesen alárendelt szerepben van, a házasságok kb. 5-10%-ára jellemző a történelem kezdeteitől napjainkig, és ugyanennyi  házasság van amiben ez fordítva működik, vagyis ahol a házsártos feleség elnyomja a férjét. A legtöbb kapcsolatban az ilyesmi fel sem merül, mert a felek szeretik egymást és együtt akarnak működni, még akkor is, ha hallgatólagosan a férfi a családfő. Az a baj, hogy számotokra a "családfőség" mint fogalom ugyanazt jelenti mint a nyomorgatás, elnyomás, holott a valóságban a kettőnek semmi köze egymáshoz, csak azok gondolkodnak így, akik minden emberi kommunikációt és kapcsolatot a dominancia felől közelítenek meg.

"Csak úgy mellékesen jegyezném meg hogy manapság a felsőoktatásban már gyakorlatilag ugyanannyi nő tanul mint férfi."

Ezt nem jól tudod, mert hosszú évek óta jelentős többségben vagytok.

"Akkor azért nem mondhatod hogy nem egy valós társadalmi igény volt a nők emancipálása illetve a nők többségének nem volt erre igényük hanem csak a gyerekneveléssel akart mind foglalkozni."

Már megint nem érted a múltat :) Ez a modern iskolarendszer és a modern munkahelyek, ahol légkondi van meg tágas napfényes irodák, csak az elmúlt 50 év terméke. Azelőtt tanulni és dolgozni is teljesen mást jelentett. Miből gondolod azt, hogy nők tömegei szerettek volna a mezőn vagy a bányában együtt gürcölni a férfiakkal? És honnan veszed, hogy a férfiak közül olyan sokan élvezhették a felsőoktatás örömeit? Régen teljesen más volt a világ, és ti a mai gondolkodásotokkal keresitek benne a hibákat.

Aztán azt se kéne elfelejteni, hogy annak idején egy nő szült 8-10 gyereket is, és amellett nem tudott "karriert építeni", ha egyáltalán lett volna olyan, hogy "karrier", akkor sem. Mi a túrónak járt volna drága, fizetős egyetemekre, ha utána családot alapít és soha nem dolgozik a "szakterületén", ha egyszer 18 és 38 éves kora között párévente szülni megy - és akkoriban nem volt bölcsöde, ahová a gyerkőcöt leadhatta volna. Nem véletlen, hogy a férfiak dolgoztak, mert őket nem gyötörte a gyermekágyi láz. (Egyébként ez a probléma napjainkig sem múlt el teljesen, például az orvosképzésben manapság is szóba kerül, hogy a nők taníttatása kész ráfizetés, mert nagyon nagy részük önként otthagyja a szakmát pár éven belül.)

Ja, és azt se felejtsük ki a pakliból, hogy annak idején se jutott mindenkinek jól fizető munka, és még állami segélyek sem léteztek, tehát ha minden család meg akart élni, akkor minden családba kellett egy dolgozó ember. A kétkeresős családok más emberek szájából vették ki a falatot, és ezt annak idején a többség még jól tudta és értette. Nem véletlen, hogy a nők voltak azok akik leginkább ellenezték más nők munkáját, mert a saját férjeik elől vették el a munkahelyet, és ezért a saját családjuknak kellett éhezni.

Ha ezeket végiggondolod, talán közelebb juthatsz annak a megértéséhez, hogy miért dolgoztak a férfiak, és miért nem tanultak a nők. Nem volt ebben semmi "elnyomás", vagy a nők lenézése, egyszerűen kizárólag így tudott működni a társadalom, sehogy máshogy, csak ezt modern fejjel a múlt ismerete nélkül nehéz megérteni.

"Ezt te csak SZERETNÉD hogy így legyen de egy valós társadalmi mintán világosan látszik mennyire kevés ilyen "kisigényű" nő van."

Nem igazán értem a személyeskedésed, mindazonáltal ha tudsz nekem mutatni hazánkban egy tucat nőt aki szabadidejében Platónt olvas és asztrofizikai problémák megoldásán töri a fejét... akkor én mutatok neked 3 milliót aki a tévé előtt ül meg a boltokban lóg. Ne mondd, hogy a nőknek akkora hatalmas igénye volt a művelődésre, amitől a gaz férfiak tartották vissza őket, mert a tények az én álláspontomat támasztják alá.

"A "feminizmus" pár civil szerveződés aminek semmilyen jelentős befolyása nincs a társadalomra."

Ez egy nevetséges illúzió, amit akkor hoztok fel védekezésül, amikor kiderül hogy valami rosszat tettetek és a kezetekre kéne csapni. Ti nem tehettek semmiről, ti csak pár szegény lány vagytok, aki néha összejár trécselni, és mellesleg a magyar BTK-t éppen 5 nemzetközi feminista egyezmény miatt kénytelen megváltoztatni a magyar kormány. Szólj, ha nem látod az ellentmondást.

Lassan fogynak a babszemek a térfeleden. Még néhány ilyen ..."ferdítés" és elveszted a hiteled. Amit én kifejezetten sajnálnék, mert eddig te állsz a legközelebb ahhoz az utóbbi 10 évben, hogy rád ragaszthassam az "értelmes feminista" cimkét. A "nővéreid" ennek a tizedénél rendre elbuktak (ha nem rögtön a startnál).

"Te viszont backlash-ként visszavonulót fújnál mindenben:)"

Tudnál valami ilyesmit idézni tőlem? Mondtam olyat valahol, hogy a konyhába akarlak küldeni, mezítláb, gyerekkel a karodban? A társadalmat helyre kellene tenni, ez tény, és ez azzal is együtt járna, hogy bizonyos dolgokban a rossz újításokat le kellene fújni, de ez korántsem egyenértékű azzal, mintha valaki vissza akarna menni a 18. századba. Egyébként hadd kérdezzem meg, ha a kocsiddal a szakadék felé száguldasz, akkor is azt mondod, hogy a "haladás" megállíthatatlan, tolatni pedig "vaskalaposság"?

A statisztikák szerint minden társadalmi mutató megzuhant mióta a feminizmus felütötte a fejét. Még a nők is boldogtalanabbak lettek... Ha ez nem józanít ki, akkor nem tudom minek kellene. Ha meg a homokba dugod a fejed, és azt szajkózod, hogy ti semmiről nem tehettek ami rossz, viszont minden a ti érdemetek, ami jó, az nem megoldás semmire (az önértékelésed megóvásán kívül). A valóságban nagyon-nagyon kevés pozitív dolog fűződik a feministák nevéhez, és sajnos rengeteg olyan ami nagyon rossz. (Pl. családok szétesése, fiatalkorú bűnözés, amiket már említettem.)

"Mégis szemléleted szerint nagy "elvadult" ez a világ."

Mindig jelzem, hogy Mo. évtizedes lemaradásban van. Ezt sajnos hamar korrigálják az EU direktívákkal és az ENSZ egyezményekkel... :\

"Erről a statisztikáról én még rajtad kívül mástól nem hallottam. Biztos hogy hivatalos?"

Itt tájékozódhatsz.

"Akkor hogy jön az össze hogy manapság a "jó nő" a szilikonmellű kórosan sovány felfújt szájú terméketlen cicababa"

E tekintetben a forma lényeges, a fej tartalma másodlagos. A szilikon mell a fiatal női mellet imitálja, ezért tetszhet a férfiaknak (abban az esetben, ha a beavatkozás nyomai nem látszanak). Száj dettó. (A virsliszáj ocsmány.) A soványság nem a férfiak elvárása, hanem a médiáé, bár tény, hogy alapvetően a karcsú nők vonzóbbak, de ami lényegesebb az a csípő-derék arány.

"Furcsa hogy amikor én férfiakkal beszélek ilyenről mindig azt hallom hogy a mai szépségideált nem találják vonzónak régen mennyivel szebb nők voltak a divatosak."

Ezt én is így gondolom, de arról te úgy tűnik nem tudsz, hogy a "szépségideálnak" semmi köze a férfiak ízléséhez :) Azt a Cosmo magazin szerkesztőségében állítja össze 3 nő meg 2 b*zi, és aztán úgy szórják szét a világon. Ezért van az, hogy amit a média tálal, az manapság a férfiaknak nem igazán válik be. Én pl. személy szerint emberi szinten undorodom az üresfejű barbibaba-utánzatoktól, de a testük attól még lehet esztétikus, ha érted mire gondolok. Egy felnőtt ember gondolatban szét tudja választani, és külön tudja kezelni azt, hogy mit talál szexuálisan vonzónak, mit talál emberileg pozitívnak, milyen tulajdonságokat keres egy hosszútávú partnerben, és hogy milyen dolgokat tolerál valakitől akit szeret. Hogy ezek a magánéletben, párkeresésénél milyen sikerrel esnek egybe, mennyire sikerül az összes pozitívumot egy személyben megtalálni, az más kérdés.

Másfelől viszont a nők "lerongyolódása" is részben a feminizmus hibája, mert ti erőltették ki a mindennapokból a nőies öltözködést és viselkedést. Bocs, ennek az az ára, hogy a férfiak nem találnak titeket vonzónak. Öngólt lőttetek.

"De akár a történelmi korok divatjait is nézhetjük mert világosan látszik hogy ahány időszak annyiféle nőtipus volt a divat."

Most arról beszélsz, hogy találtak egy dagi szobrot, és ezért valami hülye azt képzelte, hogy akkoriban arra buktak a pasik? :D Te látsz a két dolog között valamiféle logikai összefüggést? Mert én nem. Legalábbis nem tartom valószínűnek, hogy régen csak olyan nőkről készült műtárgy, akik megtestesítették az akkori átlagos férfi álmait.

"Tehát ezért ennek semmi köze a biológiához evolúcióhoz"

Ennek mélyebben is utánajárhatnál, sok érdekes dologra bukkahatsz még :) A tudatlanság Cypher szerint áldás a mátrixban, de "idekint" inkább átok.

"Az evolúciót meg érthetjük úgy is hogy akkor továbbléptünk az általad favorizált patriarchátusból és megváltoztak a társadalmi elvárások."

Az evolúciónak vajmi kevés köze van az utóbbi évek társadalmi változásaihoz, hacsak az nem, hogy az emberek láthatóan képtelenek alkalmazkodni a gyors változásokhoz. Zsigereinkben (és pár egyéb tekintetben) ősemberek vagyunk, akiknek az ösztönei cseppet sem változtak a társadalom szétesése közben. (És persze még mindig fura, hogy mindenféle változást "haladásnak" mondasz, annak ellenére, hogy kimutathatóan romlott a helyzet sok tekintetben.)

"egy férfi bármit megtenne/feláldozna azért hogy egy neki tetsző nő közelébe kerülhessen. A nőknél viszont ez nincs így, mert nekik sok pasi udvarol, így ők választják ki a nekik megfelelőt:)"

Nahát, b*szki, két mondattal leromboltad a feminizmus hazugságainak 90%-át. Köszönöm szépen, ha ezt én mondtam volna akkor korántsem lenne ennyire ütős, de a te szádból sokkal... nagyobb súlyú :)

Akkor azt hiszem ennek a fényében átértékelheted a kapcsolati dinamikáról alkotott egyéb elképzeléseidet is, ugyanis a házasságban a nő sosem volt valóban "alárendelt", hiszen a férfi térden állva kérte meg arra, hogy élete végéig elhalmozhassa kényelemmel (amennyire az erejéből telt). A nő meg szabadon válogathat a kérők között, vagyis a szexpiacon a végső döntés az övé.

A szavaidból adódik egyébként, ha továbbviszed a logikus következtetéseket, hogy a férfiak sokkal inkább szeretik a nőket, mint a nők a férfiakat, és ez persze azt is mutatja, hogy társadalmilag is azért van férfiellenes szerveződés, és azért nincs nőellenes, mert a férfiak mindig a nők kegyeit keresik, a nők viszont sz*rnak a férfiakra :) Ettől függetlenül kifejezetten elvárják az udvarlást, a produkciót - a feminizmus is pont egy ilyen kísérlet. Benyújtjátok a követeléseket a pasiknak, azok meg fizetnek mint a katonatiszt.

A biológia és az evolúció messzebbre vezet, mint gondolnád, és ezt nagyon fontos megérteni, mert amíg az ember csukott szemmel sétál el a saját ösztönvilága mellett, addig óhatatlanul is az irányítja őt, és nem fordítva. (Igen, ez a nőkre is igaz.)

"Így aztán a nőnek lehetnek elvárásai a férfivel szemben, de egy férfinél ez már az elején eldől hogy meg tudja e szerezni a nőt vagy sem."

Kicsit furcsállom, hogy az udvarlás biológiájából szentesíted a formalizált női felsőbbrendűséget, és ex catedra kijelented, hogy egy nőnek lehetnek elvárásai a férfival szemben, viszont a férfinak nem lehetnek a nővel szemben. Gyakorlatilag majd' minden feminista ugyanezt mondja, csak azt nem értem, hogy ezek mellett hogy a leprába' tudnak "egyenjogúságról" beszélni, amikor a nézeteik sehol nem találkoznak az egyenjogúság semmiféle formájával. A női felsőbbrendűség nem egyenlő az "egyenjogúsággal".

Viszont azt kell mondjam, sok probléma van ezzel a nézeteddel. Egyrészt tévedés, mert vannak pasik akik értékesebbek mint más pasik, és ha egy ilyet akarsz megfogni, akkor neked is tudnod kell kompromisszumot kötni. Ugyanis egy "igazi férfi" kiröhög és otthagy a csudába ha azt mondod neki, hogy neked lehetnek elvárásaid de neki nem. Másfelől amit leírtál az a kapcsolati zsarnokság tökéletes definíciója, vagyis ha szerinted az természetes, hogy a férfi alkalmazkodik, a nő meg nem, akkor te nem egyenrangú párkapcsolatban élsz hanem rabszolgát tartasz. És emiatt a kapcsolat problémái a te hibáid, mert te vagy képtelen kompromisszumra, megértésre, és te vagy az aki nem hajlandó dolgozni a kapcsolatért - viszont tele van irracionális elvárásokkal, követelésekkel.

Egyébként ez az egész azt látszik bizonyítani, hogy egy párkapcsolat nem lehet "egyenrangú", mert vagy a férfi a családfő, vagy a nő. Amint a férfi kiengedi a kezéből az irányítást, az a nőhöz kerül, nem áll meg "félúton".

"én mondhatom hogy "nem főzök de ha így is kellek jó ha meg nem akkor majd másvalaki megteszi nekem" te viszont nem mondhatod hogy én ne foglalkozzak ezzel-azzal hanem te vagy a főnök mert akkor otthagylak :)"

Látszik, hogy hercegnőként nőttél fel és ebben a borzasztó patriarchális elnyomásban még a feneked is ki volt nyalva. Képzeld, ez fordítva ugyanúgy igaz. Én például simán otthagynálak, és egy percig se bánnám, hogy valószínűleg találsz majd egy balekot aki belemegy a játékodba - ugyanis tudom, hogy az a balek nem ér annyit mint én, pontosan azért, mert nincs gerince. Én keresek egy nőiesebb nőt, te meg keresel egy nőiesebb pasast - lássuk ki lesz utána boldogabb... A zsigereidben tudod, hogy csak olyan pasihoz tudsz szexuálisan vonzódni, aki képes kezelni a női szöszeidet, és ezért azt is tudod, hogy sosem leszel igazán boldog egy olyan balekkal aki kitartóan játssza melletted a papucsot és tűri a megalázásaidat.

"Látod ez a természetes dolog, és ebből látszik milyen rossz volt a patriarchátus a nőknek, ahol is a férfiak a fizikai erejükkel meg a nekik kedvező törvényeikkel kényszeríthették függésben tarthatták a nőt akarata ellenére."

Ööööööö... Mi?! Szerinted úgy házasodtak az emberek, hogy a férfiak erővel kényszerítették a nőket? Fizikai erő, persze... LOL... Meg a férfiaknak kedvező törvények... Honnan veszed ezeket? Elég sok tévedés él a fejedben a múlttal kapcsolatban.

És hadd kérdezzem meg, te azt nevezed a nők patriarchális elnyomásának, hogy kénytelenek voltak elszenvedni, hogy a férjüknek is voltak elvárásaik, nem csak nekik? Ez annyira abszurd, hogy nehéz vitába szállni vele.

"De egyébként nem, mert egy szegény pasi is lehet vonzó."

Ezt te is tudod, hogy nem ilyen egyszerű, ne játsszunk egymás drága idejével. Vagy ha nem látod át a téma egészét, nézz utána hogy mi az a hipergámia. Egy nő csak olyan pasit kíván igazán, akinek (legalább valamilyen, de lehetőleg minél több szempontból) magasabb a státusza, mint a nőé, plusz a lehető legmagasabb a férfiak közötti "abszolút" státusza. És ebben a vagyon nagy szerepet játszik. Pont te magyaráztad, hogy a partnerednek legyen munkája, és lehetőleg jó presztízsű munkája, aztán meg azt mondod, hogy nem is számít? Na...

"Egy nőnek fontos hogy a férfire lehessen számítani mindenben, meg lehessen vele beszélni a problémákat és amolyan társként funkcionáljon az életben."

Ezért mászkál az összes szupermodell, színésznő és énekescsaj - akik a világ összes férfija közül válogathatnak - gengszterekkel meg olajmágnásokkal. Ne akarj már hülyíteni, vagy ha komolyan hiszel ebben a Disney tinirizsában, akkor nőj fel végre...

"Maradjunk annyiban hogy nőként talán kicsit többet tudok a női ösztönökről mint te férfiként :)"

Ha ez ilyen egyszerű lenne... Azt nem vitatom, hogy éled őket (én meg nem). De hogy a legkevésbé sem ÉRTED az ösztöneidet arra tökéletes bizonyíték a fentebbi pár sor, meg úgy általában a randizással kapcsolatos nézeteid rengeteg önellentmondása és végtelen naivitása. Maradjunk annyiban, hogy ha művelődnél evolúciós pszichológia, szociológia és szexológia témájában - és nem csak az iskolai anyagból, ami nem foglalkozik részletekbe menően a nők nemi ösztönvilágával - akkor majd visszatérhetünk a kérdésre. Addig csak annyit kérdeznék, hogy ha pontosan tudod, mi az a monogámia és a poligámia, akkor miért nem tudsz szinte semmit a hipergámiáról?

"Miért és régen boldogak voltak nők? Egyrészt senki nem foglalkozott vele hogy boldogok-e másrészt meg nem is "illett" boldogtalannak mutatkoznia a férje mellett mert könnyen verés lett a vége :)"

Terelsz. Egyébként igen, régen általában a férjük foglalkozott a nők boldogságával - ki másnak kellett volna? De a téma nem ez, hanem az, hogy statisztikák vannak arról, hogy legalább 50 éve folyamatosan egyre boldogtalanabbak vagytok. A verős részt meg hagyjuk, erősen tele vagy férfiellenes előítéletekkel. Te azt képzeled, hogy minden férfi vadállat, aki veri a feleségét reggel-délben-este. Hadd ne kelljen erre a lázálomra úgy válaszolnom, mint ha komolyan venném.

"És mivel volt jobb az, amikor otthon a férjem kedvére kellet volna sziszifuszi házkörüli munkákat végezni ami engem tegyük fel nem érdekelt?"

Senki nem kényszerített rá. Épp csak mi mást csináltál volna? Vedd elő a híres női empátiádat, és képzeld magad egy 300 évvel ezelőtti nő életébe. Ha nem tetszik a mosogatás, mit csináltál volna? Elmész bányásznak? Szingliként végzed ugyanazt a munkát, csak nyomorogsz, mert a saját kapálásod feleannyi termést sem hoz, mint ha a férjeddel együtt csinálnád? Vagy elmennél titkárnőnek valami légkondis irodába, ahol netezhetsz meg passziánszozhatsz egész nap? Ja bocs ez annak idején nem volt.

Régen a nőknek két választása volt: az önellátás, ami nyomorgást jelentett, vagy a házasság, ami normális életet. Talán úgy képzelhetnéd el a múltat, hogy arra gondolsz, mit tennél te most egy tanyán, ha tökegyedül kellene eltartanod magad, és nem lenne se áram, se folyóvíz, se gáz, semmi. Lehet töprengeni. Aztán lehet megköszönni a férfiaknak, hogy ilyen körülmények között eltartották a nőket.

"Kicsit többen lettünk az elmúlt 50 évben. Mondjuk úgy 3X annyian. Egy globalizált gazdaságban ez annyit jelent hogy az emberi munka leértékelődik. Ezért vált szükségessé a nők piaci munkavállalása"

Ez így persze nem igaz, mert a népesség növekedésével nem csak a munkaerő nőtt arányosan, hanem a fogyasztás is, tehát e tekintetben minden maradhatott volna a régiben. A nagy váltást a nők hozták el azzal, hogy gyakorlatilag egyik napról a másikra megduplázták a munkaerőkínálatot úgy, hogy a fogyasztás nem nőtt semmivel.

Persze a gépesítés nyilván szintén közre játszott, de épp ezért nem is azt mondom, hogy minden felelősség a tiétek - csak a nagy része.

"De azt nem mondhatod hogy a nők turnak ki a férfi melóhelyekről."

Sok esetben így van. Pl. a bankszektorban régen csak férfiak dolgoztak, manapság szinte kizárólag nők. Hasonló az oktatás helyzete is. Így aztán most te vagy banki alkalmazott és a férjed munkanélküli, míg 100 éve ő volt a banki alkalmazott és keresett annyit hogy te nyugodtan otthon lehettél a gyerekekkel.

"ha van női és férfi jelentkező is akkor inkább a férfit veszik fel hidd el."

Ez néha így van, néha ellenkezőleg. Oktatásban, egészségügyben, bankszakmában, közszférában és még egy rakat helyen szívesebben alkalmaznak nőket, pedig ezek azért nem olyan alacsony presztízsű szakmák mint a csőszerelő vagy a kéményseprő. Arról ne is beszéljünk, hogy a multik HR részlegei kizárólag nőket alkalmaznak, mert így akarják elkerülni az esetleges "munkahelyi zaklatási" pereket, amikkel a női alkalmazottak visszaélnének ha férfi lenne a HR-es.

"Milyen jó hogy te így tudod mit várnak el a nők."

Te magad beszéltél az elvárásaidról, és azóta megint megtetted, lásd pár bekezdéssel fentebb. Ne sértődj meg, ha a saját szavaid alapján ítélem meg hogy mit gondolsz :)

"Nem fognak senkit se meghurcolni meglátod."

Ezt elmondanád azoknak is, akikkel már megtették? Már úgy értem legalább azoknak, akik túlélték. Nem úgy mint Thomas James Ball, akit a családja, a munkája és a szabadsága után gyakorlatilag az életétől is megfosztottak a családjogi bíróságok. A nyílt utcán, a bíróság épülete előtt fényes nappal gyújtotta fel magát, és halálra égett. Ha ezek után tovább nyomatod az ilyen lekezelő szöveget, azt hiszem véget ér a modoros társalgásunk. Ne nézzük már egymást hülyének; én megtisztellek azzal, hogy érdemben vitatom az állításaidat, és nem traktállak hazugságokkal meg ferdítésekkel. Minimum ennyit tőled is elvárnék - bár ez részemről meglehetős naivitásról tesz tanúbizonyságot, ugyanis az előző 4200 alkalommal csalódnom kellett. Kivétel nélkül minden egyes feminista ugyanazokat a hazugságokat szajkózta, és nem volt hajlandó egy lépést sem engedni belőle.

Férfiak tízezreit hurcolták már meg feminista törvények miatt, és nagyon sokan az életüket is feladták ezért. Valami elképesztően tiszteletlen ezek emlékével szemben, ha egy vigyorgós vállrándítással úgy teszel mint ha nem is léteztek volna.

"Nyugaton is van ez a törvény és ott sincs tömeges "férfilecsukás" ez miatt."

Gondolom sosem hallottál az "operation ore" programról, amivel "gyermekpornósokat" akartak elkapni, és minden idők legnagyobb rendőri fiaskójaként tartják számon. Hozzávetőleg 39 ártatlan ember lett öngyilkos miután a rendőrség meghurcolta őket, és tippelhetsz hogy volt-e fütyijük vagy nem. Ahol a feministák ráteszik a kezüket a törvényhozásra, ott kibukik belőlük a férfigyűlölet és a szexizmus, és ez az eredményeken is tisztán látszik.

Ha eddig ezekről nem hallottál, akkor ideje művelődni.

"Egyszerűen úgy kell viselkedni a nőkkel ahogy mondtam."

Igenis főnök, vagyis bocsánat: igenis istennő. Ezentúl úgy táncolok ahogy te fütyülsz, hiszen ha nem akkor lecsuknak te vagy a világ közepe.

Tényleg nem érzed mit beszélsz? És ezek után kezdjünk még tárgyalni egyenjogúságról?

Pontosan ez a baj. Pontosan ez. Hogy ti feministák teljesen el vagytok tájolva, és mégis ott vagytok a törvényhozásban. Ti nem tudjátok, de ezt annak köszönhetitek, hogy a háttérből az "igazi" irányítóknak ez így megfelel - ti meg lubickoltok a helyzetben és tövig visszaéltek vele. Élvezitek, hogy a saját beteg, nőközpontú és női felsőbbrendűséget hirdető értékrendszereteket kötelezővé tehetitek a társadalomnak. Olyanok vagytok mint egy meleg hülyegyerek, akit a nagybácsi betol a miniszteri székbe, és ott törvényerőre emeli, hogy mától mindenkinek kötelező a seggrepacsi. És csodálkozol, hogy sokan "ellenállnak". És nem érted miért van "backlash". Hát ezért. Mert a saját betegségeteket akarjátok az egészséges emberekre erőltetni, és azoknak ez érthetően - teljes joggal! - nem tetszik.

"a férfiak erőszakosságnak és hatalommániájának"

Ez így általános alannyal a világba kiáltva erősen férfigyűlöletnek hangzik. Érzed? Nem érzed? Aki úgy általában a "férfiak erőszakosságáról" beszél az egyrészt néhány rossz példát az egész világra vetít, ami komoly hiba, másrészt maga ismeri be, hogy személyes gondja van a férfinemmel.

Ha én arról beszélnék, hogy mozgalmat alapítok a férfiak megvédésére a "nők erőszakosságával" szemben, légószirénaként bömbölnétek, hogy micsoda nőgyűlölő vagyok. De más próbát is tehetünk: helyettesítsük be más csoportok nevét a kijelentésedbe. Akarnád megvédeni a németeket a zsidók erőszakosságától? Akarnád megvédeni a fehéreket a négerek hatalommániájától? Így valahogy más a csengése, nem? Ezt kizárólag férfiakkal és nőkkel lehet elmondani, és akkor is csak az egyik irányba, mert manapság a férfiak nincsenek emberszámba véve, a kutya sem törődik velük és senki nem védi az érdekeiket. Szemben a nők érdekeivel...

"Az hogy magánemberekkel vitatkozol abból nem fogod megismerni a feminizmus lényegét hiába hiszed."

Nem csak "magánemberekkel" vitatkozom. Törvényekről, tanulmányokról, médiáról beszélek. Egyébként kíváncsi lennék, te valami feminista tanfolyamot végeztél? Valamilyen femisuliba jártál? Van valami alapod arra, hogy azt gondolod, többet tudsz róla mint én? Mert egyébként a puszta tények azt mutatják, hogy jóval több az információm arról, hogy mi is az a feminizmus, mint neked... Szerinted például ti csak egy kis mezei nőegylet vagytok, aminek semmi befolyása semmire - ezzel ellentétben én tudom azt, hogy a BTK-t épp a "kedvetekre" módosítják a nemzetközi feminista egyezmények miatt. Namost ez tényszerű dolog és azt bizonyítja, hogy jobban értek a feminizmushoz mint te. Van valami valós ellenvetésed ezzel kapcsolatban, vagy egyszerűen csak nem érthetek hozzá mert férfi vagyok?

"ez megmagyarázza a sok téves képzetet amit a feministákról gondolsz, hiszen őket soha nem olvasod direktbe"

Nyugodt lehetsz, olvastam eleget "direktbe" a hazugságaikat - pontosan ezért nem akarom megint. A NANE szóróanyagait külön cikkekben elemeztem már, ne gondold hogy sok újat tudsz mondani az ő szavaikkal.

"helyette ha valami jó szaftos pletykát vagy tévinformációt találsz"

Hja, mint a kormányanyag amiben hivatkoznak a CAHVIO egyezményre, meg ilyenek.

"Ki kell ábrándítsalak a feminizmus nem egy világmegváltó szupermozgalom"

Na ez így igaz, mert megváltani nem fognak semmit. De "szupermozgalom" abban az értelemben, hogy mindenhová elér a kezük. Bár ez eddig csak nyugaton volt jellemző, mostanára ide is elértek. Az, hogy te erről nem tudsz (vagy elhazudod), az a tényeken nem sokat változtat.

"ennek semmi valóságalapja nincs csak szimpla rágalmazás"

Én minden egyes szavamat tényekkel tudom alátámasztani, viszont számtalan állításodról bizonyítottam hogy tévesek. Akarod ezt a játékot játszani? Folytathatjuk napestig, a munícióm 1%-át sem lőttem még el.

"Maradjuk annyiban hogy te mindenáron feminista ellenes akarsz lenni és valószínűleg az is maradsz. Én meg nem leszek az mert nőként jólfelfogott érdekem hogy ne kelljen másodhegedűsnek lennem a nemem miatt."

A minap kifejtetted, hogy nem vagy elnyomva sehol a nemed miatt. Akkor ez most a részedről paranoia, skizofrénia, vagy egyszerűen csak azért vagy feminista mert az jól hoz a konyhára? Nem arról van szó, hogy nem akarsz elnyomva lenni - mert nem vagy -, hanem te akarsz elnyomni engem - ahogy a szavaid jelezték fentebb. Meg akarod szabni a világ férfijainak - és nőinek - hogy hogyan élhetnek és hogyan nem. Mintha lenne rá okod vagy jogod, hogy mindenki más felett állónak képzeld magad, aki megteheti hogy szabályokat szab mások viselkedésére, kapcsolataira, satöbbi. Érdekes megalománia, egy orvosi szaklapban jól mutatna, de a törvényhozásban sajnos sokkal kevésbé.



2012. ápr. 26. 18:46 - írta Deansdale

Hát ez nem jött be :) Spanyol BL-döntőt jósoltam, ehelyett kaptunk egy angol-németet. Csak remélni tudom, hogy az összeesküvésekkel kapcsolatos elképzeléseim is pont ugyanígy kisiklanak :D



2012. ápr. 25. 14:30 - írta Deansdale

Betlenanna rémeket lát. Persze egy radikális feministától, egy megélhetési prostiszakértőtől ez nem meglepő. Végülis szemmel látható, hogy súlyosan túlteng benne az életelleneség, az örömtelenség, a nyitottság hiánya és a rossz értelemben vett mártírkodás. Elég ránézni a fényképre, amit maga mellékelt a saját blogjához: sötét - és nem csak a színekre értem, de a hangulatára és az üzenetére éppúgy.

Most éppen azért verte a billentyűzetet, mert Magyarországon is éttermet nyit a Hooters. Aki nem tudná, ebben annyi a pláne, hogy a pincérnők dúskeblűek. Ennyi, ne várj többet. Még csak nem is félpucérak, legfeljebb feszes egyentrikót kapnak, ami kihangsúlyozza ezt a begyes becses tulajdonságukat. Erre egy feminista kaphat agyhúgykövet vagy vitustáncot, de valójában semmi jelentősége. Akiben van legalább egy egérszőrnyi lazaság vagy életigenlés - hogy pajkosságról, az élet élvezetéről már ne is beszéljünk -, annak ez a hír csak annyit jelent, hogy ha éppen olyan a kedve, akkor ezentúl lesz egy hely ahol nem csak a hasa lakhat jól, de esetleg a szeme is. Ez valami bűn lenne? Nem látom át, hogy miért, hiszen egyébként az utcán ezrével sétálnak a csajok, nyáridőben a legtöbbjük kifejezetten lengébben, mint ezek a pincérnők. Szóval akkor mi a probléma tárgya?

És ha már itt tartunk, pincérnők majd' mindenhol vannak, és a legtöbbjüknek általában keblei is vannak. Betlenannának talán újdonságképpen hat, de nekem ez a szigorú megfigyelésem. Arra meg fogadni mernék, hogy a vendéglátóipar figyelmet helyez az általa alkalmazott hölgyek esztétikai tulajdonságaira, mivel ez általában egy olyan biznisz, ahol az ilyesmi megtérül.

"Azok a szemét pasik szeretik a szép nőket! Patriarchátus, armageddon! Micsoda elképzelhetetlen nőellenesség, hogy a női szépségnek értéke van! És még csak nem is tagadják a szemét állatjai, a rohadt ösztönlények" - úgy hiszem valami ilyesmi járhat annak a fejében, aki ilyen cikkeket írkál.

Betlenanna (azért írom így a nevét mert ő is így használja a blogján) szerint ezek mind szerencsétlen sorsú kényszerprostik - és ezzel lerántja a leplet arról is, hogy mit jelent az ha ő általában szerencsétlen sorsú kényszerprostikról beszél: semmit. Semmit az égegyadta világon, hiszen akinek a Hooters a prostitúció mocskának legalja, az egyszerűen holdkóros, annak a véleménye üres fecsegés, torz dogma, beteg lázálom.

Hogy ehhez - a Hooters terjszkedéséhez - hogy jön az ukrajnai nő sajnálatos sorsa, azt nem igazán látom át. A párhuzam nagyon erőltetett, olyannyira, hogy ez inkább merőleges. Ha pesten nyílik egy étterem, ahol bögyös pincérnők lesznek, akkor ez egy "bordélyország" ahol a hölgyekre az a veszély leselkedik, mint a helyi maffia által megkínzott ukrán nőre? Ugyan. Aki ilyen képzettársításokban szenved (mert ez már tényleg szenvedés), az ne írjon cikkeket, ne politizáljon, és ne akarja a hisztériáját a társadalomra erőltetni. És igencsak elgondolkodtató, hogy bizonyos körökben ez az ember a "szakértő", a mérce bizonyos problémák terén.

Nem tudok napirendre térni a fotó fölött; mintha Andrea Dvorkint látnám fiatalabb korában, 4 mázsával soványabban. Ilyen szakértők kellenek a világnak...



2012. ápr. 25. 12:03 - írta Deansdale

Böngészgetem a netet, és közben azon morfondírozok, hogy mennyire nem tudnak semmit az átlagemberek nem csak a történelemről, de ennek hatására tulajdonképpen a jelenről sem. Illúziókban, téveszmékben hisznek, amik olyan mélyen beépültek a gondolkodásukba, hogy dinamit kell a kirobbantásukhoz. Ez sajnos egyben azt is jelenti, hogy tökéletesen lehetetlen, hogy bármit tanuljanak, bármilyen következtetést levonjanak a történelemből, sőt, nagyban megnehezíti azt is, hogy a jelenben tájékozódni tudjanak a politikai, vallási, közéleti színpadon.

Csak egy példát szeretnék mondani, hogy megvilágítsam mire gondolok. Azt már most előrebocsátom, hogy nem vagyok katolikus, se keresztény, de ezt a "sztorit" kívülállóként is igen tanulságosnak tartom.

A katolikus egyházról ugye az a kép él a köztudatban, hogy mindigis a tudomány ellensége volt, a múltba néző, és az oda visszatérni szándékozó dogmatikus banda, akik tűzzel-vassal irtották a tudósokat, ha tehették. Ennek legfőbb központi alakja Galileo Galilei. Róla az emberek fele (mármint azok közül akik egyáltalán hallottak már róla) azt gondolja, hogy máglyán elégették, mert tagadta, hogy a föld lenne a világegyetem középpontja. [Ebben Giordano Brunoval keverik, aki egy teljesen más tészta, ő azt hirdette hogy Jézus egy hermészi mágus volt akit végülis felakasztottak, szóval valamilyen szinten meg tudom érteni az egyházat amiért pikkelt rá. Élettörténete meglehetősen érdekes, akit érdekel az ilyesmi az kezdheti a wikivel.]

Az emberek másik felének úgy rémlik a sztori, hogy a gonosz pápa meg az inkvizíció perbe fogta a csillagászati nézetei miatt, és alig kerülte el a máglyát, helyette életfogytig tartó börtönre ítélték.

Ezzel szemben a valóság ennek majdhogynem az ellenkezője. A sztori azzal kezdődik - és aki szerint az egyház maradi volt az már itt vegyen egy mély levegőt -, hogy Galilei a kopernikuszi nézetet követte, vagyis hirdette, hogy a naprendszer központja a nap - és ebben az egyház, valamint az akkori és a leendő pápa teljes támogatását élvezte. A kopernikuszi modell nem hogy nem volt tiltott, de egyházi egyetemeken oktatták, többek között Galilei is, aki maga is egyetemi előadóként tevékenykedett. Sorra adta ki értekezéseit, nagy hírnévnek örvendett tudományos körökben, és mindezt az egyház pénzelte. A probléma ott kezdődött, hogy Galilei igencsak "megosztó személyiség" volt, aki vehemensen védte a véleményét, és lehülyézett bárkit, aki nem értett vele egyet. Aztán a probléma ott folytatódott, hogy a tudományos kutatásaira alapozva erősen támadta a vallás vallási tanításait; arról beszélt, hogy bibliát át kell értelmezni. Ez a kettő együtt lassan "lemorzsolta a rajongótáborát", de sokan azért kitartottak mellette, példának okáért VIII. Orbán pápa is. A törés akkor következett be, amikor Galilei kiadatott egy könyvet, amiben a földközpontú és a napközpontú világkép egymás elleni vitáját egy dialógusként ábrázolta, amiben maga a pápa képviselte a földközpontú világképet - és hát ne szépítsük, a könyv a pápát síkhülyének állította be. Erre már tényleg felszaladt pár szemöldök, és az egyház perre vitte a dolgot. Fontos tehát megérteni, hogy Galilei tudományos munkájának vajmi kevés köze volt a perbe fogásához - és ezt a továbbiak nagyban megerősítik.

A pápa ugyanis személyesen kérte, hogy enyhe ítéletet hozzanak ellene, ami meg is történt; néhány hónapig jóbarátjánál, a sienai érsek palotájában élt "háziőrizetben", de még a per évében hazaköltözött, és jóval később bekövetkezett természetes haláláig az egyház által folyósított nyugdíjából élt és munkálkodott. A perben ugyan eltiltották az írástól - ami tulajdonképpen érthető -, de ezt később nem vették komolyan. Sőt, legjelentősebb művét a per után írta meg, amit az egyház nemhogy nem akadályozott, de egyenesen támogatta. [Forrás: wikipédia]

Egyféle csattanó a történetben, hogy az egyházi emberek nagyobbrészt tudományos síkon vitatták Galilei állításait, vagyis nem a Bibliára hivatkoztak, hanem a saját csillagászati megfigyeléseikre. Az egyik fő kérdés a csillagparallaxis volt, egy konkrét csillagászati probléma, ami az akkori eszközök színvonalán még a földközpontú nézetet látszott alátámasztani - és Galileo nem tudott tudományos válasszal szolgálni. Olyannyira nem, hogy még több mint 200 évet kellett várni arra, hogy ezt a problémát megoldják.

Nem éppen az a kép, ami a köztudatban él, ugye? Ilyen körülmények között az ember talán még arra is hajlandó, hogy átgondolja a korábbi nézeteit a katolikus egyház "tudományellenességével" kapcsolatban.

...

Most jön az összeesküvéselmélet: vajon "véletlen" ez az egyházellenesség, ami ilyenre formálja a mai átlagemberek gondolkodását, vagy valakik direkt terjesztik? És ha igen, mi a céljuk vele?



2012. ápr. 24. 17:31 - írta Deansdale

- Vigyázat, helyenként erős nyelvezet! -

A düh manapság félelmet kelt a neoliberális szép új világban. A közbeszéd elítéli, a polkorrekt dogma szerint csúnya, rossz dolog (kivéve ha valakire rásütnek valamilyen antiliberális bélyeget, mert azokkal szemben ugye minden megengedett).

Én mégis azt mondom, létezik jogos düh, létezik olyan szituáció, amikor az a nem normális ember, aki nem érez felháborodást.

Persze nem vagyunk egyformák, minden hírrel kapcsolatban lesznek olyan emberek, akik sz*rnak bele, de most az átlagemberről beszélek, aki benne él a világban, és legalább alapszinten érdekli az embertársai sorsa.

Fortyogó düh fogott el, amikor a következő sorokat olvastam a zindexen - a kiemelés tőlem származik, és azt jelzi, hogy mi a problémám az egésszel:

(...) Kirsty Sowden szabadidejében dominaként fogadta a klienseit, és egy internetes hirdetés útján találkozott Andrew Boarerrel is (...).

Sowden, miután elhagyta Boarer lakását, azonnal a rendőrségre szaladt azzal, hogy őt megerőszakolták. A rendőröknek először azt vallotta, hogy egy negyvenes, magas, kopaszodó férfi támadt rá, amikor épp elhagyta az edzőtermet. Egy férfit, akire ráillett a leírás, le is tartóztattak, de nem sokkal később kiderült, hogy teljesen ártatlan. A rendőrség ezek után a Sowdentől vett hüvelykenet DNS-mintáját elemezte, és így jutottak el Boarerhez, akit munkahelyéről, a munkatársai szeme láttára, bilincsben vittek el.

Szóval egy rossz ribanc hazugságai miatt a rendőrség gondolkodás nélkül meghurcolt és megalázott két teljesen ártatlan férfit. Szerintem a többség elképzelni sem tudja, milyen hatással lehet az ember életére, ha a munkahelyéről bilincsbe verve hurcolják el azzal, hogy megerőszakolt valakit. Annak az embernek gyakorlatilag vége. Soha nem fogja tudni lemosni magáról a vádakat, valószínűleg elveszti a munkahelyét (ha meg nem történt máris) és a családját, barátait. Mindezt azért, mert egy nő hazugságaira a rendőrség azonnal ugrik, és nem néznek se Istent, se embert - letarolnak mindent ami az útjukba kerül. Kit érdekel egy-két férfi élete, még ha ártatlanok is, ha egyszer egy nőről van szó?

Nesze neked patriarchális társadalom.

Mindezt a leprát jórészt a feminista propagandának köszönhetjük, ami évtizedek kemény (és gyomorforgató) munkájával a köztudatba hazudta azt, hogy minden férfi potenciális nemi erőszakoló, a nők ebben sosem hazudnának, és hogy ez a legszörnyűbb bűntény a világon, rosszabb mint a csonkítás vagy a gyilkosság. Tele a net a feminista szeméttel, a többször megcáfolt téveszmékkel, és ráadásul még mindig nem állt le a gépezet. Még mindig nyomják a mocskos dogmáikat, még mindig a parlamentben lobbiznak, hogy még szigorúbb törvények kellenek, nagyobb büntetések, széleskörűbb definíció a nemi erőszakra, valamint alacsonyabb követelmények a bizonyítással kapcsolatban. Igenis menjenek csak a pasik a börtönbe, függetlenül attól, hogy bűnösek-e. Egy kevéssé ismert feminista idézet szerint nem is olyan nagy baj, ha egy férfit alaptalanul vádolnak ilyesmivel, mert "tanulhat a tapasztalatból". Nahát a jó k*rva anyját az olyan féregnek, aki ilyet talál mondani - ezúttal Catherine Comins-é ez a tisztesség. ("Men who are unjustly accused of rape can sometimes gain from the experience.") Mindenesetre ebből is láthatjuk, hogy a feministák mennyire jólelkű emberek, és hogy mennyire mentesek a férfigyűlölettől.

A fentebbi sztori viszont afféle "happy end", mert a hazugságokra fény derült, és a nőt le is sittelték. 14 hónapot kapott, ami szerintem nagyon sovány ahhoz képest, amit elkövetett. Ha én kalkulálnám a büntetését, akkor az valahogy így nézne ki: alapból le kellene ülnie azt az időt, amit az a férfi töltött volna sitten, akit elítéltek volna a hazugságok alapján, plusz járna egy büntetési tétel az elvesztegetett rendőri munkáért és erőforrásokért, plusz járna egy tétel azért, mert amit csinált az önmagában bűncselekmény, tekintve amit annak a két férfinak el kellett szenvednie a nő hazugságai miatt. Ez kábé 20 év fegyház alatt nem állna meg, és azt kell mondjam, teljes joggal. Aki egy vállrándítással, egy hirtelen jött ötlettől vezérelve gond nélkül tönkreb*ssza más emberek életét, az nem alkalmas arra, hogy egy modern társadalom tagjaként éljen. Rohadjon meg a sitten, akkor is, ha egyébként egy "szegény fiatal lány", aki sok emberben szimpátiát kelthet a könnyeivel. Ilyen esetekben nem hallgathatunk a bennünk élő gyámolítóra, mert pontosan az efféle ribancoknak köszönhetjük azt, hogy férfiak egyre növekvő csoportjának megy gallyra az élete, annak minden munkájával és szenvedésével - még akkor is, ha végülis a börtönt sikeresen elkerülik.

A történetben szereplő pasi már a sokadik, aki csak azért ússza meg a hosszas fegyházat, mert szerencséjére tárgyi bizonyítékai vannak az ártatlanságáról. Afelől nyugodtak lehetünk, hogy a feministák által bemocskolt igazságszolgáltatási rendszer gond nélkül hűvösre tette volna az ártatlan férfit pusztán a nő vádjaira alapozva, ha nem tudja felmutatni a levelezést és a hirdetést, amire jelentkezett a prostinál. A nemrég átkeresztelkedett "Ártatlanul vádoltak társasága" (angol) blog kifejezetten ezzel a témával foglalkozik, és napi rendszerességgel ontja a sztorikat a nyugati kultúrkörből a nők hamis vádaskodásáról.

Talán épp itt lenne az ideje, hogy a hazug feminista dogmát kiebrudaljuk a törvényhozásból és az igazságszolgáltatásból. Vissza kell térni ahhoz a rendszerhez, amikor egy bűncselekményt igenis bizonyítani kell, nem elég a vádló állítása - akkor sem ha nő. Csak azért, mert valakinek puncija van, még nem tekinthet rá a bíróság automatikusan hiteles tanúként, akinek a szava többet ér, mint egy olyan valakié aki fütyivel született. Egy normális jogrendben a bűn elkövetését minden kétséget kizárva kell bizonyítani, és ehhez a nemi erőszak területén is ragaszkodni kell, mert borzasztóan elharapózott az ezzel kapcsolatos visszaélés. A feministák többsége abban a tévhiteken alapuló álomvilágban él, hogy a nők alapvetően jók és szépek, és ezért soha egynek sem jutna eszébe hazudni a nemi erőszakról - ezt bárhol megtalálhatjuk a neten, ahol feministák rajzanak. A "felvilágosultabb" fajtájuk is azt az ezerszer cáfolt, és tényszerűen alaptalannak bizonyult tévedést ismételgeti, hogy a nemi erőszak esetében a feljelentések 2%-a hamis. Ezzel szemben a valóság az, hogy az utóbbi években a bennfentes körök egyöntetű véleménye szerint a nemi erőszak feljelentések több mint fele hazugság, amikről a feljelentők eleve tudják, hogy nem történtek meg - egy ausztriai rendőrfőnök nemrég odáig ment, hogy azt nyilatkozta: az esetek négyötöde hamis. Ez egy olyan tény, amit talán nehéz elhinni, de az mindenesetre holtbiztos, hogy az igazságszolgáltatásban és a rendőri munkában ezzel foglalkozni kell, nem lehet a szőnyeg alá söpörni, újabb férfiak életét tönkretéve azért, hogy ne kelljen szegény feministák érzéseit megsérteni.



2012. ápr. 24. 16:19 - írta Deansdale

Az új magyar diákigazolvány már rádiófrekvenciás azonosító chipekkel van felszerelve - adja hírül a zindex. És csak hogy tuti legyen a rendszer, a pedagógusoknak is ilyen kártyája lesz.

A mondat, amit régóta vártunk már:

A későbbiekben pedig a legtöbb kiadásra kerülő okmánynál – így a személyinél és a jogosítványnál is – átállnak a csippel ellátott kártyarendszerre.

Na igen.

Persze jön a szokásos szöveg, hogy miért is jó ez nekünk:

A csippel ellátott e-diáknak számos előnye van. Helyettesítheti a naplót vagy az ellenőrzőt, és beléptetőrendszerek kialakítására is alkalmas, így a tervek szerint a BKV járatain 2014-ben bevezetésre kerülő elektronikus jegy- és bérletrendszerbe is beilleszthető lenne – mondta Vetési Iván, a renszer koncepciójának kidolgozásáért és megvalósításáért felelős miniszteri biztos.

Vajon mennyi időnek kell eltelnie, míg "rájönnek", vagy "feltalálják", hogy össze kell vonni minden kártyát, mert minek is hordanánk magunkkal többet, ha egyszer úgyis annyira okosak, hogy bármit meg tudnak jegyezni? És aztán mikor jön majd elő valaki az ötlettel, hogy tegyük az újszülöttek bőre alá, és minden gondjuk meg van oldva egy életre...?

Hát izé, azt hiszem ezek a kérdések máris idejétmúltak.

Gondolom lesznek majd olyanok, akiknek ez az egész tetszeni fog. Tényleg mennyire kényelmes, hogy elég egyet inteni a kezünkkel, és már tudja is a rendőr, hogy kik vagyunk, a pénztárnál már rendezve is van a számla, az orvos egy pittyenéssel megtekintheti a teljes kórtörténetünket. Annyira fantasztikus ez a rendszer, még a végén magam is elcsábulok.

De inkább mégsem. Nem vagyok számozott állat, nem vagyok egy tétel egy táblázatban, és ne is kezeljenek úgy. Köszönöm szépen, én szívesebben "bajlódom" készpénzzel, mint hogy a bőröm alá ültessék a bankot. Nem szeretném, hogy bármely kíváncsi hivatalnok (vagy ügyes hacker) mindent megtudjon rólam egy kattintással: milyen betegségeim voltak, miket nézegetek a neten, merre és milyen tulajdonaim vannak, stb. Én abban az ódivatú, már-már vaskalapos elméletben hiszek, hogy amíg nem teszek semmi "rosszat", addig minden magánügyem magánügy, az állam pedig foglalkozzon az én szennyesem helyett a maga dolgával. Az én életem ugyanis nem az állam dolga. Ne kövesse nyomon, hogy merre járok, mit eszek, kikkel találkozom és miről beszélgetek velük.

Úgy érzem tényleg vaskalapos ez a nézet, és a fiatalabbak talán már nem is képesek megérteni, hogy egyáltalán miről beszélek. Aki a fészbúkon maga adja ki az összes adatát, az egész világ orrára kötve, azzal kezdve, hogy mekkorát sz*rt aznap reggel, odáig, hogy önmaga térképezi ki a netre a teljes ismerősi körét, annak a szövegem csak valami üres halandzsa lehet. Dinoszaurusz lennék, aki felett eljárt az idő? Előfordulhat. De akkor is úgy érzem, meg kell őriznem valamit az emberi méltóságomból (már ha az ilyesmi jár dinoszauruszoknak is). Az életem nem bulvár, és főleg nem zajlik a neten. (Mert hát manapság a fészbúk már nem arra szolgál, hogy az ember azon keresztül megossza másokkal a magánéletét, hanem maga lett a magánélet.)

Kissé elkalandoztam a tárgytól. A lényeg az, hogy lehet a "károgókat" mindenféle csúnya szavakkal illetni - megtörtént tegnap, megtörténik ma, és minden bizonnyal holnap is -, csak sajnos közben a károgók minden egyes sötét jóslata valóra válik. Nem forradalmilag, nem villámcsapásszerűen, de lépésről lépésre.

Mikor jön majd el az idő, hogy az "überchip" hiánya büntetendő legyen? Ha visszavonulok egy tanyára, és az életemet a petrezselyem-ágyásoknak meg néhány tyúknak szentelem, akkor jönni fog majd a rendőrség, hogy valami szörnyű bűncselekményt követtem el azzal, hogy nincs távirányító a bőröm alá ültetve? Van jogom úgy élni, hogy nem ártok senkinek, és ha igen, meddig él még ez a jogom? És melyik országba vándorolhatok ki, ha itt bevezetnek valamit ami nekem emberileg nem tetszik? Hiszen mindenütt ugyanaz a trend, ugyanazok a fejlemények. Ecuadorban pont ugyanaz a nemzetközi banki elit keveri a kártyát, mint Vietnámban vagy Burundiban.

Most még messzebb kalandoztam a tárgytól, dehát pont ez a jó a saját blogban, hogy az ember a gyanútlan olvasókra szabadíthatja az asszociációit :) Mindenesetre: nem, nem őrültem meg, és nem vízionálok gondolatrendőrséget minden szekrény mögé. Viszont úgy érzem arrafelé haladunk, és a jövőben akár el is juthatunk oda. Sőt, a rendőrök nem is a spájzban, hanem a bőrünk alatt lesznek.



2012. ápr. 19. 14:26 - írta Deansdale

...az istennek nem tudom megtalálni a neten azt a cikket, amelyiket még tavaly ajánlott nagybecsű figyelmünkbe valami jófeminista, (ha jól emlékszem) az index feminista fórumán. A lényege az volt, hogy van a világban pár népcsoport, többek között talán a Fülöp-szigetek környékén?, ahol egyes fiúkat lányoknak öltöztetnek. Hogy ez miért volt jó nekik, arra már nem emlékszem, de arra igen, hogy az illető feminista erre hivatkozva közölte, hogy a "nem" csak egy társadalmi konstrukció, és hogy a fiúk lányosítása nagyon helyes, csak így tovább, satöbbi.

Azért kezdtem el keresni azt a cikket, mert a zindex épp most hozott le egy másikat, amiben annak a borzalmait ecsetelik, hogy Afganisztánban egyes lányokat fiúnak öltöztetnek. Mert ugye ami az egyik irányba pozitív, az az ellenkező irányba szörnyű bűntett. Ahogy a zindex fogalmaz:

Egyes szakértők szerint a Bacha Posh szokása súlyosan sérti a lányok jogait. Ők azzal érvelnek, hogy nem lehet egészséges az, hogy valaki egy meghatározott, viszonylag rövid időre identitást vált

Milyen érdekes. Bezzeg az LMBT, és az egyéb betűleves közösségekkel kapcsolatban minden nagyon egészséges. Amikor a gaz patriarchátus nyakába lehet varrni valamit, akkor már nem. Ha a kanadai vagy svéd szülők nevelik "nemtelennek" a gyereket, az fantasztikus áttörés a társadalom fejlődésében (olyanokat talán jobb is lenne nem említeni, amikor a leszbikus örökbe fogadó szülők a kisfiút direkt lányruhában járatják, és telebeszélik a fejét hülyeségekkel, hogy operáltassa nővé magát...), de ha afganisztánban a család munkáját jobban tudja segíteni egy gyerek úgy, ha fiúnak öltöztetik, az randa nőelnyomás.

Elfelejtettem volna mondani? Az afgán szokásnak alapja is van, amit a zindex így vezet fel:

Nem mellesleg, a fiúnak öltöztetett lányok dolgozhatnak, besegíthetnek apjuknak, és így a család megélhetéséhez anyagilag is hozzájárulnak.

Hát ez szerintem tényleg nem mellesleges tényező.

Az viszont böki a csőrömet, hogy Afganisztánba megyünk az ő hagyományaikba belepofázni, miközben a saját házunk táján derékig ér a ganaj. (Lásd a fentebbi linkeket.)

Ami még inkább böki a csőrömet, hogy az afgánozós cikk legvégén a retardált idióta cikkírója nem bírta megállni, hogy bele ne csempésszen némi további feminista agymenést, és Magyarországot Afganisztánhoz hasonlította. Mert itt aztán olyan borzalmas nőnek lenni, elég kinézni az abalakon, és az ember rögtön láthatja, hogy... Hm. Szóval az ember lát amit lát, a hülye feministák meg továbbra is félrebeszélnek.

Egész konkrétan a cikk végén ezt találja, akinek volt ereje odáig kitartani:

A fő kérdés a történetben persze az: vajon mikor lesz egy afgán nőnek ugyanannyi joga az életben, mint egy férfinak? ...és egy magyarnak?

Jaj.

A nők és a férfiak egyenlő jogokkal rendelkeznek Magyarországon?

A munkaerőpiaci részvétel tekintetében egész Európában megfigyelhetőek a nemek közti különbségek. A férfiak magasabb foglalkoztatási rátával rendelkeznek Magyarországon is, bár a nemek közti különbségek e tekintetben nem olyan nagyok, mint más uniós tagállamokban (bár ez inkább a férfiak alacsony aktivitási arányának, és nem a nők jobb részvételi arányának köszönhető.)

A nők munkaerőpiaci helyzetét több tényező is meghatározza:

• az „üvegplafon szindróma”

• a nők és férfiak fizetése közti különbség

• a női szegénység, az egyszülős háztartások és

• a családi és munkahelyi kötelezettségek összehangolásának nehézségei.

Egész Európa-szerte a nők 2-3 órával többet dolgoznak háztartásukban, mint a férfiak. Ugyanez Magyarországon 4-5 óra.

Forrás: http://jol-let.com/

Jaj-jaj.

Boncoltam már ezt a hullát ezerszer, de sebaj, nézzük sorra.

Az első gonosz vád: a férfiak arányaiban többen dolgoznak, mint a nők. És? Nem látom a problémát. Ha a férfiaknak (hasraütök) 57%-a dolgozik, a nőknek meg "csak" 51%-a, az akkor mit is jelent tulajdonképpen? Semmit. Főleg nem "nőelnyomást". Talán csak annyit, hogy van egy felső réteg (vállalkozók, képviselők, maffiózók), akiknél az asszonynak nem kell gürcölnie, ezért "háztartásbeli". Micsoda nőelnyomás, ihaj...

Következő: üvegplafon. Egyrészt mindenki tudja, hogy a nők átlagban kevesebbet dolgoznak, gyermekszülés miatt vagy attól függetlenül, tehát furcsa lenne ha pont ugyanannyi női vezető lenne mint férfi. Másrészt: miért nem beszélünk az "üvegpadlóról", ami azt jelenti, hogy a társadalom alján a nőket nem nagyon engedik leesni, de a férfiaknak nincs ilyen külső segítségük? A hajléktalanok, elesettek, börtönre ítéltek 4/5-e férfi, akik alulról figyelik az "üvegpadlót".

Aztán: a fizetési különbségek (a wage gap) egy gagyi áprilisi tréfa, amit ezerszer cáfolt már mindenki. Az óvodások által is megérthető érveket nincs kedvem újra felsorolni, megtettem legalább tucatnyi alkalommal.

Majd: "női szegénység"? Mi a lepra?! A legszegényebbek jellemzően férfiak, ahogy azt mutatja például a hajléktalanok esete. Náluk milyen szegényebbeket lehetne találni? Aki az utcán lakik és a kukából eszik, annál nincs lejjebb, és ez a sors "férfiprivilégium". Ezek után ne jöjjön nekem "speciális női szegénységgel", mert csúnyát találok mondani.
Hasonló, bár nem ennyire erős érzelmeket vált ki belőlem az "egyszülős háztartások" felemlegetése is, ugyanis az egyeülálló anyák túlnyomó többsége a saját személyes döntésének köszönheti a helyzetet amibe került, és a saját döntésének következményei ellen nehogymá' nekem vagy a társadalomnak kelljen őt megvédeni. Gondolkodott volna inkább azelőtt, hogy beadta a válópert, vagy házasságon kívül tette szét a lábát. Attól, hogy hülye volt szegény, még nem érzem, hogy érdemesebb lenne az állam segítségére, mint bárki más. Az meg egyenesen vakít mint a nap, hogy a nehézségeit nem valamiféle "patriarchális elnyomás" okozza, főként tekintve, hogy a "patriarchális társadalom" segélyei nélkül lehet hogy éhenhalna a gyerek(ek)kel együtt. Tehát nem laposan kéne nézni a férfiakra, akik szegény nő rossz sorsát okozzák, mert a helyzet ennek az ellenkezője; legyenek inkább hálásak a férfiaknak azért a társadalomért amit úgy építettek meg, hogy az egyedülálló anyákat külön segélyek illetik.

Végül: család és munka összehangolása... Broáf. Mintha a férfiaknak nem kellene törődni a családdal. Mintha a férfiak azért vállalnának plusz túlórát vagy mellékállást, mert ők egyébként utálnak pihenni, utálnak otthon lenni, vagy utálnak a szeretteikkel foglalkozni. Egyedül szegény nőknek kell "összeegyeztetni" a családot a munkával, jaaaaj, jaaaaj, segítsünk szegény nőknek, akik úgy szenvednek a gonosz férfiak elnyomása alatt.

Illetve van még egy utolsó utáni pont is: a házimunka. A mondat abban a formában értelmetlen, ahogy leírták, mert az egyik legfontosabb információ az lenne, hogy milyen időközönként: naponta? hetente? életükben? Egyáltalán nem mindegy, és a legegyszerűbbnek tűnő válasz azonnal hamis: nem naponta. Aki arról beszél, hogy egy nő naponta 4-5 órával több házimunkát végez, mint a férje, az beteg. Egy átlag nő talán hetente végez összesen 4-5 óra házimunkát. És persze akkor a férfinál nem számítjuk "munkának" azt amit ő csinál, például sofőrködik (viszi a nőt bevásárolni vagy dolgozni), füvet nyír, barkácsol, bárakármi. Ezek nem számítanak, csak az, amit a nő csinál. Így nem nehéz különbséget találni.

Szóval a szokásos fekáliatologatás. Vettek 2 rész hazugságot, 2 rész propagandát, és jól összerázták egy fél résznyi féligazsággal. Az eredményt meg a nyakunkba zúdítják, hátha valaki megrészegedik tőle. Pf.



2012. ápr. 18. 15:29 - írta Deansdale

A svédeknél csak úgy dúl az egyenlőség meg a liberalizmus, az már tuti. Igaz nekem a gyomrom fordult föl attól, amit a kulturális miniszterük csinált. Hihetetlen, mikre nem képes az ember, ha lerombolják a fejében a normalitást... Az, hogy a négerek tiltakoztak, természetes, hiszen egy ennyire egyenjogú és polkorrekt világban már egyszerűen semmit nem lehet csinálni, ami valakinek ne szúrná a szemét, főleg úgy, hogy teljesen szabadon úgy értelmeznek bármit, ahogy éppen kedvük tartja. "A nők körülmetélése ellen tiltakoztál? Sebaj, szerintünk éppen hogy lejárattad a mi hasonló kezdeményezésünket." Liberalizmus mindenek felett!

...

Nade a bankvilág, és alkalmazottainak lelkivilága sem kutya. Arról, hogy mennyire "direkt" az emberek lehúzása, vagy mennyire nem, szerintem sokat elmond ez a következő megjegyzés, amit egy olyan ügyfélről írtak, aki szeretett volna előtörleszteni:

"A kis faszkalap azt hiszi, hogy csak úgy kiugorhat az egészből"

Az már csak a mi "szerencsénk", hogy bennefelejtették a levélben, amit kiküldtek az említett ügyfélnek...

...

Kedden megint gigászi napkitörésünk volt. Nem sok ez már egy kicsit? Az én ízlésemnek túlságosan sűrű.

...

Aztán egy rakás sötét hangvételű cikk a HVG egészség rovatából. Akinek ilyen szalagcímek mellett nem az ugrik be, hogy közelg' a világvége, az nem figyel eléggé, vagy nem tud a sorok között olvasni...

A memória manipulálása meggátolhatja a szenvedélybeteget a visszaszokásban – állítják kínai kutatók

Ellenálltak az antibiotikumnak a négymillió éve elzárt ősbaktériumok

BBC: tudtukon kívül sterilizálnak nőket Üzbegisztánban

Érdemes óvatosan szedni a finaszterid tartalmú gyógyszereket

Mérgeket és tiltott anyagokat mutattak ki kínai gyógyszerekből Ausztráliában

300 milliós fogás: hamis kék tablettákat árult egy békéscsabai házaspár

Százmilliók betegszenek meg mérgezett ételtől Kínában

Mérgező gyógyszerkapszulák gyártóira csapott le a kínai rendőrség

Tanulság: ne szedjünk soha semmilyen gyógyszert, ne menjünk Kínába, sőt, rejtőzzünk el valahol, még mielőtt a nyakunkra szabadítják az ősbaktériumokat vagy a memóriamanipuláló szakembereket...

Emellett futottak még:

Önzőbben hoznak döntéseket a férfiak - A nők erkölcsösebbek, mint a férfiak

Na persze, persze. Hallottuk ezt már ezerszer, ez a korszellem, ez folyik a csapból is. Nő = jó, férfi = rossz. A könyökünkön jön ki, azokkal a parasztokkal együtt, akik ilyen "erkölcsi DNS teszteket" találnak ki, amiből bárki megtudhatja, hogy a személyisége "angyal"-e avagy "oltalmazó". Anyám...

Egyébként hogy mit nevez önzőségnek? A férfiak individualistábbak. Ezt persze úgy is meg lehetne fogalmazni, hogy a nők kollektivistábbak, ami erkölcsileg semmit nem jelent, dehát mivel A MÉRCE A NŐ, ahhoz képest a férfi csak rossz lehet. Érdekes lehet úgy "filozofálni", hogy az eredményből vezeti le a alapvetést, és nem fordítva. A gondolatmenet:

A nők jók, a férfiak rosszak. Tehát ha a teszt azt mutatja, hogy a nők kollektivisták, a férfiak individualisták, akkor kollektivizmus = jó, individualizmus = rossz. És mivel individualizmus rossz, és a férfiak individualisták, ezért kijelenthetjük, hogy a férfiak rosszak.

Gratulálok.

...

Háttérbe szorult a megelőzés az orvosi gondolkodásban

Nem mondják... Ki a fene gondolta volna, hogy a multimilliárd dolláros gyógyszeripar, ami az orvosokat hawaii-on üdülteti, nem örül annak ha az orvosok a drága pirulák helyett azt mondják a betegnek: napozzon egy kicsit, menjen szabad levegőre, mozogjon és lazítson.

Persze nem is egészen itt tartunk, mert manapság már a prevenció is tablettákat jelent, csak nem kezelő, hanem megelőző tablettákat. Azokon is lehet valamennyit kaszálni, ami még mindig jobb, mint ha mindenki egészséges lenne, mert akkor felkopna az orvosok és gyógyszerészek álla. Valahogy szimpatikusabb volt a régi kínai császárok rendszere, ahol addig fizették az orvost, amíg a császár nem volt beteg... El lehet gondolkodni, hogy kinek mi az érdeke.



2012. ápr. 17. 8:55 - írta Deansdale

Nem én vagyok az első, aki ezzel foglalkozik, nem is a második, sőt, talán az első millióba sem férek be. Ennek ellenére leírom a gondolataimat, aztán legfeljebb lezavarnak a színpadról, hogy "ez már volt" :)

1. Létezik-e demokrácia? Az egyszerű válasz az, hogy nem. Ha valaki azt hitte, hogy abban él, az túl sok tévét néz és túl keveset gondolkodik. Mire alapozom ezt?

Mit jelent a demokrácia? Szó szerint a tömeg uralma, politikai értelemben a többség akaratának érvényesülése. Ez egyik sem valósul meg ma Magyarországon, de sehol máshol sem. Mikor volt az, hogy utoljára beleszólhattál valamibe? Te, mint a szavazásra jogosult nép egy tagja, mikor nyilváníthattad ki a véleményedet vagy az akaratodat? Most a pártokra történő szavazásról ne is beszéljünk, mert azzal semmi közvetlen döntést vagy változást nem hozunk. Az olyasmire gondolok, mint a vizitdíj népszavazása - na abban letehettük a voksot, aztán lett valami. Ilyen konkrét "népdöntésből" a rendszerváltás óta volt talán féltucat, de ez erősen optimista becslés. Több mint 20 évre ez elég satnya, nem? Ez lenne a népuralom? Nem ural a nép itt semmit, még önmagát sem. A döntéseket a politikusok hozzák, akik magasról, szép ívben tojnak a népakaratra.

Ez persze nem meglepő, hiszen ugyanazon bábjátékos jobb és bal kezéről csüngenek alá, tehát meglehetősen furcsa lenne, ha egyszercsak valaki elkezdené megkérdezni a népet arról, hogy mit is szeretne igazából. Még a fizetésüket is maguknak határozzák meg, pedig igazán jó lenne, ha legalább afelől a népakarat dönthetne...

A "nép hatalma", ez a nyugati típusú "demokrácia" kimerül annyiban, hogy 4 évente egyszer szavazhatunk arról, hogy a nemzetközi banki elit a jobb vagy a bal lábával rúgjon minket seggbe. Ez valami fantasztikusan szegényes illúzió, de a birkák tömegét ennyivel is meg lehet etetni. Ez a létező társadalmi rendszerek legtökéletesebbike, mert szurkolhatsz a csapatodnak, és ha nem is nyertek, legközelebb lesz megint esélyetek. Hogy aztán te semmit nem kapsz abból a sikerből, pénzből és hatalomból, amit a "csapatod" esetleg megnyer, az mellékes. Legyen elég a pszichológiai kielégülés, a "győztünk" érzése.

2. Jó lenne-e egyáltalán, ha valóban létezne demokrácia?

Eretnek kérdés, annyi szent, de ha egyszer a birka tömegek annyira hülyék, mint amennyire látszik, akkor mégis miért lenne az jó, ha az ő kezükben lenne a kormányrúd? Jó lenne az ő hatalmuk? Ilyen értelemben talán meg is lehet érteni a nemzetközi elitet, amikor arra gondolnak, hogy jobb a népnek, ha nem magát kormányozza, hanem felülről terelik. Van benne némi ráció, csak az a gond, hogy a felülről terelés jelenleg egy maroknyi megalomániás tetű kezében van, akik monopoly-t játszanak velünk, és körülbelül annyira érdekli őket a valódi emberek sorsa, mint amennyire egy átlagos társasjátékozót a műanyag figuráké.

A demokráciával az az alapvető probléma, hogy muszáj korlátokat szabni előtte. Csakhogy ez egy belső önellentmondást okoz, ugyanis ha kívülről teszünk korlátokat a birkák elé akkor nem mondhatjuk egyúttal azt, hogy az ő kezükben van a hatalom. Azt nem tehetjük meg, hogy szabadon megszavaztatjuk a néppel, hogy akarnak-e az államkincstárból pénzt zsebrevágni, nekik nem tetsző embereket halálra ítélni, ingyen cirkuszt és kenyeret osztani - mert megszavaznák, hogy igen. És ez lehetetlen, vagy legalábbis nagy tempóban az összeomlás felé vezetne.

Kellenek olyan keretek, mint például hogy mindenkinek joga van az élethez, és egyúttal senkinek nincs joga a más életét elvenni. Ezt nem tehetjük a demokrácia népítéletének tárgyává, ez a demokrácián felül áll.

Ezzel a demokrácia mindenfelé istenített diadala és hegemóniája persze megdől, mert rájövünk, hogy nincs is, meg ha lenne se kellene a kutyának sem. Százszor inkább éljünk egy törvényekkel megalkotott, azoknak betartását és a megfelelő igazságszolgáltatást szavatoló rendszerben, mint egy olyan káoszban, ahol a 2 általánost félig elvégzett, erőszakos bűncselekmények miatt többször elítélt birkának pontosan ugyanannyi szava van a rendszer irányításában, mint Einsteinnek, Gandhinak vagy Teréz anyának.

A demokrácia nem jó rendszer.

Nehéz ezt leírni, mert az ember érzi, hogy a korszellem iszonyú haragra gerjed, de ha egyszer ez az igazság. Csak így, feketén-fehéren.

Persze nem sokat számít, hogy valójában jó rendszer-e, mivel nem abban élünk, csak az illúziójában. De sajnos ez az illúzió sem jó rendszer. Olyannyira nem, hogy a történelem során kipróbált egyéb szisztémák közül majd' mindegyik jobb lenne. Inkább egy jó király, mint egy rossz oligarcha, aki a háttérből mozgatja a szálakat...

Jelenleg az zajlik, hogy van itt 10 millió birka, akik körül szűkül a karám. (Az ötlet azért nem túl radikális, mert a történelem során gyakorlatilag mindig karámokban éltünk, talán egy röpke pár évtizedre nem.) A karámot dróton rángatott bábok alakítják, akikből van bőven, hogy lehessen közülük választani. A birkák egy része sz*rik az egészre, amíg van fű meg víz elegendő és az eső sem veri őket túl gyakran, addig nem bánják a rendszeres nyírást. (A vágóhíd meg csak összeesküvés-elmélet.) Más birkák lelkesen szavaznak a bábokra, mert igen nagy jelentősége van ám annak, hogy most 4 évig Paprikajancsi nyír minket, és nem Paprikagéza. Abban a hitben élnek, hogy a politika jelent valamit, és végső soron talán tényleg, mert Paprikajancsi a kövérebb birkákat szokta jobban nyírni, Paprikagéza viszont a soványabbakat. De úgyis minden birka sorra kerül, vagyis a különbség jobbára elméletbeli, és hosszabb időszakokon kiegyenlítődik.

És van néhány birka, aki arról beszél, hogy hagyjanak már minket békén, beszolgáltatunk önként bizonyos mennyiségű gyapjút, ha a bábok és bábjátékosok elmennek végre a p*csába és hagynak minket nyugodtan legelni. Hagyjuk az illúziókat, hagyjuk a parasztvakítást, térjünk a lényegre - de legyünk mindannyian emberségesek és kompromisszumkészek. Ez persze elsősorban a bábjátékosok felé lenne elvárás, mert - vagyis inkább: de - ők sz*rnak rá a leginkább. A pásztor nem foglalkozik a bégetéssel, akkor sem, ha a birkaság csak hasonlat, és valójában emberekről beszélünk.

Demokráciáról viszont nem beszélünk. Általában csak annyit, hogy milyen szép, milyen jó, mennyire meg vagyunk vele elégedve. Esetleg féltjük a gazemberektől; a bábjátékos bal keze sopánkodik, hogy mennyire félelmetes a jobb kéz, talán végleges hatalomátvételre törekszik.

Siralmas.



2012. ápr. 16. 19:29 - írta Deansdale

Tulajdonképpen igazad van. Az igazság mellékes, a tények másodlagosak. Az a lényeg, hogy te miben hiszel, vagyis inkább az, hogy miben nem.

Ha te nem hiszel abban, hogy egyes emberek egész országokat húznak le anyagilag, akkor az nem is létezik. Ha te nem hiszed, hogy a Magyar Nemzeti Bank nem tartozik semmiféle elszámolással, semmilyen felelősséggel a magyar államnak vagy akár a magyar kormánynak, és helyette a nemzetközi "szuperbankoknak" jelent és az ő utasításaikat követi, akkor az onnantól megszűnik igaznak lenni.

Ez persze a világon gyakorlatilag mindenhol így van, és ez egyben azt is jelenti, hogy a fejlett világ országai közül egy sem rendelkezik a saját pénze nyomtatásának jogával. Ennek a legegyszerűbb példája a "Fed", vagyis a Federal Reserve, az USA központi bankja, ami egy magánkézben lévő bank, ami a tulajdonosai profittermelésének eszköze, de - az állammal szemben! - birtokolja a dollár nyomtatásának jogát. A folyamat a következőképpen zajlik: az USA kormánya úgy dönt, hogy kell neki 1Mrd új dollár. Odamegy a Fed-hez, és bejelenti az igényét. Az megrendeli a bankjegyeket az állami pénznyomdától, és kifizeti a nyomtatás árát, ami 1000 bankjegyenként kb. 2 dolcsi és némi apró. Ezután a bankjegyeket átadja a kormánynak, cserébe 1Mrd dollárnyi állami értékpapírért, ami ténylegesen a tulajdonába kerül, és a futamidő végén visszaválthatja, kamatokkal együtt. Vagyis az amerikai állam a Fed-en keresztül megveszi a pénzt a saját nyomdájától. Ez olyan szinten köztudott, hogy ezerszámra lehet találni a neten ismertető cikket és videót. Még csak nem is titkolják, a rendszer így működik.

De ha te nem hiszel benne, akkor az egész füstté válik.

És abban is igazad van, hogy teljesen buta és beteg gondolat, hogy a világ leggazdagabb emberei netán beleártanák magukat a politikába. És hogy megvennének politikusokat, hát ez teljesen abszurd. A maffia talán csinál ilyet, de az igazán gazdagok nem, mert nem és kész. Te nem hiszel benne, tehát lehetetlen.

Hogy az USA előző 5 kormányváltása alatt minden jelentős funkcionárius ugyanazon szervezetek tagja volt (CFR, TC, BG), pártállástól függetlenül, az ugyan lekövethető tény, de számodra mégsem létezik, csak hagymázas képzelgés. Hogy a két szemben álló, az elnökségért és a parlamenti helyekért harcoló párt Top 10 anyagi támogatója mindkét oldalt támogatta, mintegy jelezve, hogy már előre zsebrevágták a leendő vezetést, akármelyik legyen is az, szintén közismert, de mivel te nem tudsz róla, nyugodtan legyints rá, ettől nemlétezővé válik.

Hogy a nemzetközi nagyvállalatok lobbijai a törvényhozók korrumpálásával kiszorítják a kisebb cégeket a piacokról, nap mint nap a szemünk elé kerül, dehát szerinted ez is csak összeesküvéselmélet, szóval spongyát rá.

Visszatérve a bankokhoz egy pillanatra, nyilván arról sem tudsz, hogy a bank a semmit adja neked kölcsön, de neked valódi pénzt kell visszafizetned, kamatostul. Ezt úgy nevezik, hogy fractional reserve banking, és ez is teljesen nyílt, senki nem titkolja. Dehát mivel számodra ez valószínűtlen, nyilván csak valami hülye kitaláció lehet - még akkor is, ha a jelenlegi, 2012-es amcsi konzervatív elnökjelölti verseny egyik esélyese maga is beszél a csalásról.

Az, hogy a tőzsdecápák nem csak tippelik, de befolyásolják is az eseményeket, persze szintén csak agyrém, akkor is, ha maguk is bevallják. Hogy ez olykor akkora méreteket ölt, hogy teljes kontinenseket sodor gazdasági válságba, az a többségnek balszerencse, neked tévhit.

Hogy az amerikai államalapító "atyák", és a későbbi elnökök közül is jónéhányan arról beszéltek, hogy a háttérből a pénz-oligarchák manipulálják az egész világot, és ha ennek nem állunk ellen, akkor nyomorba döntenek mindent, az szerinted csak annyit jelent, hogy ezek az államférfiak mind hülyék voltak, és nem értettek semmit a politikához, amit te nyilván sokkal jobban ismersz, mint ők annak idején.

Tulajdonképpen oldalakon keresztül folytathatnám még, hogy mi minden nem létezik a világon, mert bár dokumentálva van, szemtanúk hitelesítik és az elkövetők is bevallják, de te nem hiszel benne, szóval mind-mind csak hülye összeesküvéselmélet, semmi több. Úgyhogy nem is sorolom, a linkeket sem fogom kigyűjteni, mert neked teljesen fölösleges. A magam szórakoztatására viszont jobb időtöltést is ki tudok találni, mint hogy téged próbáljalak meggyőzni tényekkel, dokumentumokkal, bizonyítékokkal, hiszen azok számodra úgysem jelentenek semmit a te mindentudásoddal szemben.



2012. ápr. 15. 16:23 - írta Deansdale

Antifeminizmus tárgyában mindigis afféle "bölcs öregként" tekintettem Rob Fedders-re, a No Ma'am blog írójára. Általában 2-3 lépéssel a többiek előtt járt, mivel szokása mindig a nagyobb képet szemlélni. Viszont éppen ezért az ő írásainak megértéséhez kell egy bizonyos "alapműveltség", legalábbis feminizmus és marxizmus terén, mivel olyan dolgokról beszél, amit az átlagembernek még senki nem magyarázott el, tehát valószínűleg nem fogja könnyen megérteni.

Annak idején nem ért nagy arculcsapásként a rengeteg új felismerés, amit ő inspirált, mert többé-kevésbé jó irányba tapogatóztam, csak felnyitotta előttem a távlatokat. Most viszont egy kicsit más a helyzet: egy olyan perspektívát írt le az utóbbi néhány cikkében, ami alapjaiban helyezi más megvilágításba a teljes kérdést. Ezt most zanzásítva adom elő, ami az esetek többségében hiba, mert ha egy gondolatmenetet az emberek nem tudnak követni, akkor elutasítják - holott csak arról van szó, hogy nem rendelkeznek a kellő tudással a megértéséhez. De nekem nincs arra lehetőségem, hogy végigpasszírozzam az olvasót azon az úton, amit Rob barátunk bejárt, és amiről maga is ír: a több évnyi olvasáson, utánajáráson, morfondírozáson, megértésen - és nem csak a feminizmus, hanem a történelem, a társadalom, az evolúció, a szociológia, pszichológia, és még ki tudja mi minden terén. Egy hasonló utat magam is bejártam, és én is tettem már róla említést. Aki viszont a marxizmus világhódító útjával és a feminizmus társadalomellenes gyökereivel kapcsolatban ismeretlen vizeken evez, az most legföljebb annyit tehet, hogy kapaszkodik, és az ismeret-béli hiányosságokat jóhiszeműséggel pótolja. Ha valamiben nem látja a rációt, ne azonnal támadjon, hanem próbálja megérteni, akkor is, ha a szövegben nincs részletesen kifejtve a téma alfától omegáig.

Szóval a lényeg dióhéjban: a feminizmusnak gyakorlatilag vége. A hívek még nem tudják, de a mozgalom "halott", hiszen elvégezte amiért életre hívták, és a továbbiakban nincs rá szükség. A nők többsége dolgozik; a család intézménye szétverve, romokban hever; a válás hétköznapibb mint maga a házasság; természetesnek számít, ha egy gyermek apátlan, csonka családból érkezik; ésatöbbi. A feminizmusnak ezek voltak a (rejtett) céljai, és ezeket el is érte - így az elitnek már nincs rá tovább szüksége. Sőt, pont ellenkezőleg: a szokásos marxista társadalomformálási módszer szerint elérkezett az idő az "ellenoldal" fellendüléséhez.

Ami 5-10 éve még elképzelhetetlen volt (most nem kifejezetten Magyarországról beszélek, hiszen hazánk csendben meghúzódik a nemzetközi trendek árnyékában, sokszor - szerencsére! - azoktól alig érintetten, vagy azoktól lemaradva), hogy az antifeminista hangok teret kapjanak a sajtóban, mára egyre gyakoribb. A neves, patinás újságok weboldalain egyre több az antifeminista hozzászólás, amit tegnap még moderáltak volna, de ma már nem teszik.

A marxista terv részeként most annak van itt az ideje, hogy az inga a másik irányba lendüljön, és most a másik oldal is kapjon némi "állami lendületet". A terv maga ugyanis az, hogy a legvégén minden hatalom az állam kezébe kerüljön, mindenki minden problémájával az államhoz szaladjon, minden kérdésben az állam legyen az egyetlen, a végső, az abszolút hatalom. A család az állam ellensége volt, tehát bevetették a feminizmust, hogy elpusztítsa. Ez gyakorlatilag megtörtént. Jelenleg még a legtöbb ütőkártya a nők kezében van - úgyhogy ez még nem a végcél, csak egy állomás. Innen arrafelé kell továbbhaladni, hogy a nők ütőkártyái is az állam kezébe kerüljenek. Mit is jelent ez konkrétan? Egy példa a gyermekelhelyezés. A történelem ködbe vesző régióiban egy gyermek helye az apja mellett volt (ezért nem volt sok válás, mert a nők nem akarták elhagyni a gyermekeiket). Most - a feminizmus hatására - a gyermek helye az anyja mellett van. (A következményeket ismerjük.) A közeljövő trendje a "shared custody", vagyis a válás utáni megosztott gyermekelhelyezés, amikor a kölök hol az egyik szülőjével van, hol a másikkal. Itt már abban a fázisban vagyunk, hogy az állam bele-beleszól a gyermekkel kapcsolatos ügyekbe. Gyámfelügyelő jelenlétében történő gyermekláthatás, a család- és gyermekvédelmi hatóságok "ellenőrzik" a szülőket, a körülményeket, satöbbi. Mindezt persze "a gyermek érdekében". Mert az államnak semmi sem fontosabb, mint a gyerek érdeke... Ezért is nézte látszólag tétlenül - a háttérben persze gyorsítva és irányítva a folyamatot - a családok szétverését, mert az oly nagyon érdeke a gyerekeknek. És ha az inga elég messzire lendül a másik irányba, akkor eljutunk oda, hogy a gyermek érdekeinek képviseletében egyetlen kompetens fél lesz csak: az állam. A szülők beleszólása egyre kisebb lesz, és ki tudja hova vezet ez az út; talán Huxley Szép új világába, ahol a gyermekeknek nincsenek is szülei, hiszen az divatjamúlt, barbár dolog. Mindenkit felnevel az állam, aminek már most is majdnem megvan hozzá a teljes szükséges apparátusa. Még néhány bölcsőde, és kezdődhet a buli.

Ehhez mindössze az kell, hogy a feminizmus elleni, teljesen jogos és megérdemelt ellenállás a tudtán kívül úgy táncoljon, ahogy Marx fütyül. Két út áll előttünk, és sok múlik azon, hogy melyiket választjuk:

Balra a sztráda, amit elképzeltek nekünk: amelyiken az országház elé megyünk panaszainkkal, ami nagykegyesen meghallgat minket, és hoz néhány új törvényt, ami a nők jelenlegi hegemóniáját megtöri. Persze a megtört hegemónia nem állítja helyre a régi rendet, hanem a "hatalmi vákuumba" maga az állam nyomul be, hogy átvegye a szülők helyét - lásd fentebb.

A jobb oldali ösvény sokkal rögösebb és meredekebb. A távoli hegycsúcson csak ködösen látható végcél az, hogy helyreálljon a rend, a családok önrendelkezése, a szülők szülői jogai a saját gyermekeik boldogulásának irányításában - hogy az állam visszahúzza szőrös mancsát a magánéletünkből és a családi életünkből, és tegyen le róla, hogy helyettünk nevelje a gyermekeinket a saját engedelmes szolgáivá.

A férfijogi és apajogi mozgalom céljai nemesek, a jelen férfiellenesség feletti felháborodásuk pedig tökéletesen érthető. Ez nem jelenti azonban azt - sajnos -, hogy ne lehetne őket is kihasználni más célok érdekében, ha valaki kellő alapossággal tervez és kellően rejtve marad a tásadalmi mozgások hátterében. Épp ezért nagyon fontos, hogy tudjuk, több zajlik a társadalomban, mint ami a felszínen úszva az ember szemébe ötlik. Vannak, akik akár évtizedeken átívelő, nagy társadalmi mozgalmakat rittyentenek a saját sötét céljaik érdekében, és igazán nagy kár lenne, ha mi is balekként vennénk részt ebben, ahogy a feministák tették az utóbbi 50 évben. Tudjuk, hogy a feminista "tömegek" csak hiszékeny idióták, akik tudtukon kívül a felsőbb tervezők szekerét tolják - ne higgyük azt, hogy a mi mozgalmunk erre alapból immunis. Nagy blama lenne ugyanebbe a hibába beleesni, és 1-2 évtized múlva szembesülni azzal, hogy ugyanúgy palira vettek minket, mint őket. Nem tudom ki hogy van vele, de én nem szeretnék egy csavar lenni abban a gépezetben, ami a családok - és általában az emberek - magánélete feletti irányítást az állam kezébe játssza.

Akármennyit is változott a társadalom és a kultúra a feminizmus uralma alatt, mi nem érhetjük be azzal, hogy az állam segítségét kérjük a férfiellenesség csökkentésére. Nem lehet az a célunk, hogy a rossz feminista törvények mellé "hozassunk" antifeminista törvényeket, amik végső soron (ámde rejtetten) egyre több hatalmat adnak az állam kezébe az emberek magánélete fölött. Hiába töri le papíron a férfiellenes nőhegemóniát egy törvény, ha a férfiak saját élete feletti irányítást nem a kezükbe helyezi vissza, valamint a családjaik életét nem a normális mederbe tereli vissza. Egyszerűen megmondva: a rossz törvények ellen nem megoldás a rossz ellentörvény. Főleg nem, ha a háttérből kajlán vigyorog ránk Marx torzonborz maszkja mögül a Rócsildok és Rokkefellerek pofája. A rossz törvények ellen a jó megoldás azok megszüntetése, és az eredeti állapot helyreállítása.

Ez közel sem annyira lehetetlen, mint egyesek gondolnák. Nem a történelem kerekét kell visszaforgatni, hanem csak egy folyton változó könyvben kisatírozni pár paragrafust. Ez naponta megtörténik, csak általában nem a mi érdekünkben. Valahogy ki kellene lobbizni, hogy ezúttal így legyen.



2012. ápr. 13. 13:16 - írta Deansdale

Az index most arról beszél, hogy egy szegény tiniprostinak karácsony napján 176 vendéggel kellett foglalkozni. Ez 24 órára, vagyis 1440 percre vetítve 8,1 perc fejenként. Ezúton szeretnék gratulálni ehhez a teljesítményhez. Mármint egy ekkora hazugsághoz.

Gondolom felkelt a csaj szenteste napján mondjuk reggel 8-kor (az előtt ki megy k*rvázni??? - ja és egyébként ki megy karácsonykor k*rvázni?!), és onnantól kezdve másnap reggel 8-ig nem evett, nem ivott, nem tisztálkodott, nem pihent és nem aludt egy percet sem, csak 8 percenként húzott egy strigulát. És akkor persze a fejenként 8 percben benne volt a kuncsaftonkénti vetkőzés-öltözés, "előkészületek", meg a komplett procedúra. Ez még a pornófilmes szakma vonatkozó ágazatában is elismerésre méltó teljesítmény lenne, ahol körben állnak a férfiak a női főszereplő mellett és előre készülnek a "bevetésre". Ami azért a prostitúció szövegkörnyezetében egyáltalán nem jellemző, sőt.

Mikor lesz már vége ennek a férfiellenes feminista dömpingnek??? A jövő héten azt fogjuk hallani, hogy egy szegény prostiknak óránként 4200 kuncsaftot kellett kiszolgálni, vagy lesz egy határ, amit már a feminista hazudozás sem lép át?



2012. ápr. 12. 12:08 - írta Deansdale

A közélet annyira beszennyesedett, a média annyira feltolta az ingerküszöböket, hogy egy átlagember manapság semmire nem kapja fel a fejét. Ha azt olvassa szalagcímnek, hogy "rendőrállam", akkor tudja, hogy valami elvadult jobbos vagy idióta balos akarja épp hergelni a közhangulatot, mert egy államilag szponzorált bandérium valahol közelharcba keveredett valami huligánbandával. És általában nem is téved, sőt, az esetek 95%-ában tényleg erről van szó. Szavaink és fogalmaink kiüresedtek, s majd' minden a politika által elcsépelt szófordulatról tudni lehet - jogosan -, hogy csak egy frázis, amiből valaki bunkót akar faragni hogy a másikat fejbecsapja. Semmi tartalom, 100% belemagyarázás.

Ennek persze megvan az a kockázata, hogy a tényleges problémákkal egyre nehezebb foglalkozni, mert egyrészt elvesznek a műproblémák és a sárdobálás kakofóniájában, másrészt mert a tárgyalásuk is nehézkessé vált a fogalmaink említett kiüresedése miatt. Ha most valóban fennállna egy bizonyos veszély, mondjuk hogy egy őrült tudós politikus egyszercsak Nagytestvérnek képzeli magát és a rendőrökkel tartja igájában a tömegeket, akkor lehetetlen volna az embereket felrázni a média által gerjesztett apátiából, hogy tegyenek valamit ellene. Tízből kilenc azt mondaná, csak egy újabb jobbos/balos hecckampány, a maradék 1 meg hiába szajkózná, hogy "rendőrállam", az ilyen fogalmak egy ideje már megállnak az emberek fülénél és képtelenek behatolni.

Most persze következik, hogy beszámolok arról, hogy itt tényleg rendőrállamot akar csinálni valaki. Lópikulát. Orbánnal naponta elfuvolázzák ezt a sztorit a megfelelő orgánumok, és szerintem tőle ugyanannyira nem kell tartani, ahogy az elődeitől sem kellett. Nem ő a "játékos" ebben a játszmában, ő is csak egy báb. Még ha magasabban van is, mint "mi".

Ha valódi képet akarunk kapni egy rendőrállamról, akkor talán a legjobb ha Leninhez fordulunk, illetve a közvetlen utódaihoz. Ők megmutatták, milyen az. Mikor a komcsik magukhoz ragadták a kezdeményezést, fenekestül fel akarták forgatni a világot a "kommunista erkölcs" szerint. Mindent átírtak, ami a regnáló kultúrában szúrta a szemüket, de ez az embereknek érthetően nem tetszett. Amit addig szabad volt, az onnantól tilos; ami addig tilos volt, azt utána szabad lett csinálni. Csakhogy a rend általában nem véletlenül alakul ki olyanra, amilyenre. Ha fejreállítják, abból nem egy másik rend keletkezik, hanem káosz. Ez lett a kommunista kísérletből is. Csak kemény kézzel - rendőrökkel - tudták fenntartani, egészen addig, amíg hivatalosan is le nem fújták. Befuccsolt. Az emberek nem fogadták el a "kommunista erkölcsöt", illetve annak illúzióját, mert mindenki látta, hogy nincs mögötte tartalom, nameg az embereknek úgysem tetszik semmi, amit kívülről erőltetnek rájuk.

Ugrunk kicsit a történelemben, mert minek is jártatnám a számat a múltról. A jelenben ugye az a közfelfogás uralkodik a nyugati kultúrkörben, hogy a kommunizmus megbukott, rendőrállam mint olyan pedig csak latin-amerikában létezhet, véreskezű diktátorok uralma alatt. Amiben mi élünk, az a világ közepe, a teremtés csúcsa, a társadalmi rendszerek királya. A szabadok földje, a bátrak otthona. A demokrácia népuralma, a többség akarata, meg még vagy száz ilyen szlogen.

Lakossághoz mért arányában az USA-ban van a legtöbb ember börtönben, és a világon messze a legtöbb megfigyelőkamera Angliában van telepítve. Ez két olyan rekord, amiről nem gondolnánk, hogy "mi" tartjuk, ugye? Valami nem igazán stimmel ezzel a dologgal, ha egy kicsit felnyitjuk rá a szemünket és nem siklunk át felette gondolkodás nélkül. Hogyhogy az USA legfelsőbb bírósága jóváhagyja, hogy a rendőrségnek joga van bárkit bármilyen indokkal meztelenre vetkőztetni és testüregmotozásnak alávetni, holott egy évtizeddel ezelőtt arrafelé a rendőr még csak meg sem állíthatott senkit az utcán, ha nem volt alapos gyanúja hogy az illető elkövetett valamit? Hogyhogy a reptereken rutinszerű az ágyék tapogatása? Mi a francot jelent ez a saját kultúrkörünkre nézve?

Mit jelentenek az olyan új szabályok, hogy a modellek testsúlya nem mehet X érték alá, vagy hogy a fodrászoknak tilos magas sarkúban dolgozni?

A válasz nagyon könnyű, és teljesen egyértelmű - csak elfogadni nehéz.

Valakik újra megpróbálnak leerőltetni a torkunkon egy alig módosított "kommunista erkölcsöt", csak mivel látták, hogy a direkt módszerrel nem ment, most máshogy próbálkoznak. Most minden egyes lépés a "mi érdekünkben" történik. Az állam csak védeni akar minket, ezért tilt meg nekünk egy rakás dolgot és kötelez sok másra. Health & Safety a kor egyik legnagyobb varázsszava, vagyis az "egészség & balesetmentesség". Ennek a nevében bármit törvényerőre lehet emelni, hiszen a mi érdekünkben van! És "a mi érdekünkben" naponta száz vagy ezer új tilos és új kötelező születik. Mintha hülyegyerekek lennénk, akik maguktól nem tudják, hogy a kádban nem érdemes hajszárítóval játszani, ezért állam bácsi majd jól megreguláz minket. Itt egy jó kis direktíva, amott egy frankó kis törvény, és máris olyan biztonságban leszünk magunktól, hogy csak na.

A másik varázsszó a Security, vagyis a "biztonság". A saját érdekedben turkálnak a reptéren a lábaid (vagy a gyermeked lábai) közé, hiszen neked is érdeked a biztonság, nem? Hátha te vagy a csúnya terror pista, és a golyóid közé rejtettél valami tömegpusztító fegyvert. Mindezt 9/11-re alapozva - amiről a vak is látja, hogy belső meló volt.

Szóval miénk a napfény meg a kék ég, a demokrácia és a szabad nyugati világ, épp csak lassan már az otthoni budinkban is kamera les ránk és többen vagyunk börtönben mint a harmadik világ harcdúlta porfészkeiben. Az igazi rendőrállam nem ott kezdődik, hogy egy tüntetéshez kivezényelnek egy századot, ami aztán könnygázzal oszlat. Az igazi rendőrállam ott kezdődik, hogy az állam mindent lát, és bármibe beleszólhat. Látja (és évekig megőrzi!) a leveleidet, a telefonhívásaidat, az SMS-eidet, és persze hogy mit olvasol a neten. Beleszólhat, hogy milyen cipőben végzed a munkád, hogyan beszélhetsz a saját gyerekeiddel, milyen szinűre festheted a tyúkólat. Árulkodó jel lehet még, ha a rendőrség közzéteszi, hogy akinek nem tetszik az állam tevékenysége, az "terroristagyanús" és jelenteni kell a rendőrségen. Vagy ha erkölcsi bizonyítványt kérnek tőled, hogy beengedjenek a saját gyermeked iskolai ünnepségére. Vagy ha a keresztényeket tájékoztatják, hogy többségi muzulmán területeken (európai országokról beszélünk...) a kereszténységet hirdetni "gyűlöletbeszéd". Vagy hogy ha a saját kocsmádban a saját tévéden bibliaműsort nézel, akkor kijön rád a rendőrség. Ha bűncselekmény rendőrt fotózni. Ha a gyereked mellé a suliba iratáskor egy több-tíz oldalas, intim kérdéseket is tartalmazó kérdőívet kell kitöltened. [linkek mindegyikhez egy helyen]

A példákat sorolhatnám még, és amiket kimazsoláztam talán még nem is a legdurvábbak.

A fazékban ülünk a békával, és lassan fokozzák alattunk a lángot. Egy jó évszázada egyből a forró vízbe dobtak minket, de abból rögtön ki akartunk mászni. Beletelt ugyan néhány évtizedbe, de ki is másztunk. Most lassan tekerik a gázt, és a többség a békával együtt előbb fő halálra, mint hogy észrevegye, valami nem stimmel.

A rendőrállam manapság azt jelenti, hogy a rabigát, amit egyszer már levetettünk, most szép lassan csempészik vissza a nyakunkba, hátha nem vesszük észre. És tényleg nem.

A tragédia az, hogy ezúttal valóban ügyesebbek, mint a legutóbb. Ha mi nem is, ők biztosan tanultak a hibáikból. Jó esély van rá, hogy mire a tömeg felocsúdna, már nem lesz hova, nem lesz miért. Mire észbekapunk, már nem lesz hova menekülni, mert az "új világrend" mindent bekebelez. És hiába akar bárki ágálni, ha már a bőre alatt a chip, a konyhájában ott a kamera, a nethozzáférése pedig le van tiltva mert letöltött egy filmet meg két mp3-at. Mehet reklamálni a sóhivatalba, hiába kéri majd számon, hogy hová lettek az emberi jogai. A joga a magánéletre, amibe nem lát - és nem szól - bele az állam. A joga a szabad gondolkodásra és a szabad szólásra. A joga, hogy azt csináljon magával és az életével amit akar, amíg azzal senki másnak nem árt.

Elgondolkodtató Hawaii Libertárius barátunk sötét meglátása, miszerint a jelenlegi világkorszak arról szól, hogy a Huxley-féle szép új világból most masírozunk át az Orwell-féle 1984-be. A popkultúrának, a néphülyítő "technomágiának" és a szexuális forradalomnak immár vége; következik a szoros megfigyelés és regulázás időszaka, az ezzel együtt járó bakancsokkal és bikacsökökkel.

A jövőnkben nincsenek jogok, csak kötelességek. Ez vajon elég erős ahhoz, hogy átugorja a média által agyonvert ingerküszöböt?



2012. ápr. 12. 8:58 - írta Deansdale

A centrifuga meglehetősen találó, legalábbis nekem egy örvényt juttat az eszembe, és ennyi erővel az "Irodalmi centrifuga" megnevezése lehetne "Feminista örvény" is. Ritka alkalom, hogy unatkozzak, és az eheti 2 percnyi adagot azzal csaptam agyom, hogy átruccantam a nőkertbe. Ezt találtam:

"szerintem a mai magyar közélet frankón kicsinálna egy nőt pusztán a neme okán - bár ennek némileg ellentmondani látszik, hogy Dávid Ibolya évekig vezette a népszerűségi listát."

Némileg.

A feministák valahogy sosem jutnak el a tiszta és egyszerű felismerésekig; általában megrekednek a kognitív disszonancia tagadó fázisában, amikor az egymásnak ellentmondó tények közötti feszültséget az agy nem úgy oldja fel, hogy megvizsgálja azokat és kiválasztja a valósat, hanem egyszerűen semmisnek veszi azt, amelyik nem szimpi. Dávid Ibolya évekig a legnépszerűbb magyar politikus volt, de ezt a feministák agya félresöpri, hiszen mint tudjuk magyar nő nem lehet politikus, vagy ha mégis, azt mindenki utálja.

Ja, amiről szó van, az Schmitt bukása, és a következő köztársasági elnök személye. Feministáéknál persze egy, kizárólag egy és csupán egyetlen tényező számít: legyen puncija. Nem szexisták ők, csak ragaszkodnak a puncihoz. A kvalitások, eredmények, érdeklődés vagy hajlandóság nem számít, egyedül az alsónemű tartalma. Ezért például olyan fantasztikus jelöltjeik vannak köztársasági elnöknek, mint Geréb Ágnes úrnő. Nem, nem vicc: tényleg ezt írták. Ennyi erővel sorsolhatnánk is a 18. évüket betöltött magyar állampolgárok között, azt hiszem. Én inkább nem is kezdem sorolni, hogy mennyi baj van Geréb Ágival politikai szemszögből, elég ha idézem az egyik ottani kommentelőt:

"Geréb Ágnest teljesen alkalmatlannak látom a pozícióra: önfejű, megosztó, szélsőséges aktivista akinek ráadásul büntetett előélete van. Annyira nem szenved hiányban az ország hogy ő legyen a KE."

Hát igen, van akiben még akad realitásérzék.

A további jelöltek között ott van még Morvai Krisztina, őróla szintén nem akarok nyilatkozni, de szerencsére hozzá is akad odaát egy megfelelő komment:

"én csak Morvai Krisztinát tunám ajálni mer mikor nálunk járt látcik hogy érti a mink problémánkat csak paraszt pestieknek fingjuk sincsen a romák bajiról de a Morvai tudgya."

99%, hogy vicc, a kommentelő valószínűleg össze is keverte Mohácsi Viktóriával, aki szintén szerepel az ajánlások között(!), de így legalább egy füst alatt mindkettőt leírhatjuk.

[Félreértések tisztázása végett: én nem tekintem Morvait és Mohácsit egy kategóriának, csak az ottani kommentelő "poénjának" tükrében gondolom úgy, hogy összekeverte őket.]

Aztán ott van még Polgár Judit, aki kíváló sakkozó és rendkívül intelligens, de hogy mennyit ért a politikához és hogy érdekli-e egyáltalán, azt nem tudom. Hogy mitől lenne ő kompetens köztársasági elnök, az rejtély.

Egyébként, ha már itt tartunk, el lehet gondolkodni ezeken a jelölteken. Tényleg ez a magyar nőtársadalom krémje? Mohácsi vagy Geréb for prezident? Ez a legjobb, amivel a feministák elő tudnak állni? Szívom a fogam... Én a helyükben ezzel a felhozatallal elszégyellném magam és csöndben hazamennék.

Na nem mintha egyébként jó férfi jelöltből dömping lenne, de a szóba került férfiak általában politikai okok miatt lettek kihúzva a listáról, nem képességek hiányában. Az a nagy helyzet, hogy minden Polgár Judit-színvonalú jelöltre jut legalább féltucat hasonló kvalitású férfijelölt; (az egyébként már disszidált) Mohácsi Viktóriára és Geréb Ágnesre ezrek.

Öntsünk tiszta vizet a pohárba: lehetne női elnökünk. A feministákon kívül valószínűleg a kutyát sem érdekelné, és nyilvánvaló, hogy élnek nők az országban megfelelő képességekkel. Csakhogy a jelenlegi helyzetben a képesség nem elég: kell az ismertség, elfogadottság, (nemzetközi) diplomáciai tapasztalat, stb. Ilyen jelölt nagyon kevés van, de azok - egyelőre - mind férfiak. Amint a nők ki tudnak állítani legalább egy elfogadható jelöltet, visszatérhetünk a kérdésre. Addig csak a feminista szájhabzás marad. Meg Geréb Ágnes.



2012. ápr. 11. 11:47 - írta Deansdale

Illetve inkább Svédországban, vagy egészen pontosan a Népszabi tájékán. A főoldalon ugyanis két cikket is találtam ma reggel, ami embercsempész bandák förtelmes tevékenységére utal, szerencsétlen kényszerprostikra, hősies rendőrökre, ésatöbbi - ismerjük a sztorit. Már csak azért is ismerjük, hiszen az egyik gyakorlatilag újrahasznosított anyag; korábban már lehozták többször is [például itt], most csak megváltoztattak benne pár szót. Most én is megtehetném, hogy a régi cáfolatomat bedobom a mikróba pár percre, és felmelegítve újra közzéteszem, de nem látok benne rációt. A feminista hazudozókkal szemben én nem igazán vagyok képes arra, hogy egy lemezt többször is feltegyek, főleg úgy, ha a közönség már rég megunta.

Én csak annyit tennék hozzá: azok a lányok tudják, mire vállalkoznak. El lehet ítélni a prostitúciót erkölcsi alapon, ha egyáltalán van még valakinek erkölcse manapság - de a feministák ilyesmire ne hivatkozzanak, ha mellette száz más területen tesznek tanúbizonyságot arról, hogy nemhogy erkölcsi érzékük nincs, de alapvetően azt sem tudják mi lenne az és hol kéne keresni. Az úgy semmiképpen sem megy, hogy harcosan tüntetünk a nők jogáért a szabad szexre, sőt, hirdetjük, hogy a biológiai nemi különbségek nem is léteznek, és egy nő is "akarhat" úgy szexelni, mint egy pasi (kötetlenül, szórakozásból) - aztán a másik arcunkkal már azt ordítjuk, hogy ha pénzt fogad el érte, az bűnözés meg nemi erőszak. Ez egyszerű demagógia, aljas hazudozás, férfigyűlölő propaganda.

A prostik elenyésző része sincs kényszerítve, és erre a legegyszerűbb magyarázat az, hogy van bőven önként jelentkező. Mi a fenének kellene bárkit is erőszakkal rávenni valamire, amire 5 másik csaj jelentkezik magától?

És ez akkor is így van, ha feminista "fedőszervezetek" tucatszám ontják magukból az ellenőrizhetetlen és hiteltelen hamis statisztikákat, amik szerint minden második gyermeket elrabolnak és prostitúcióra kényszerítenek a világon, és ezeket csak azért nem találják soha sehol, mert annyira ravaszul meg van szervezve az egész. Hja, persze, mert a striciket egyébként mindenhol arról ismerik, hogy mekkora lángelmék. Főleg a "szabolcsi maffia", vagyis a Nyíregyháza környéki cigányok; öregem, ezek valószínűleg Nobel-díjas tudósokkal dolgoztatják ki a terveiket, amikkel mindig a helyi és a nemzetközi rendőrség előtt járnak egy lépéssel.

A másik cikk még ennél is vadabb. Kezdve azzal, hogy Svédországról van szó, és ez már eleve hibapont. Svédország talán az egyetlen hely a világon, ahol a prostitúció olyan értelemben legális, hogy csinálni szabad - de aki igénybe veszi, azt elítélik. Mindez persze nem azért van, mert a feminácik élvezik, hogy a férfiak mennek a börtönbe, míg a nők nem - de nem ám! Ez azért van, mert a svédek annyira felvilágosultak. Ők már tudják, hogy ha a neten látok egy hirdetést, miszerint "vár egy kellemes félóra", akkor aki azt feladta, az egy ártatlan bárányka, de ha én felkeresem őt, akkor gonosz bűnöző vagyok.

Az írás hosszan ecseteli a svéd rendőrök hősies munkáját, amivel felgöngyölítették a gonosz emberkereskedők gaz üzelmeit. Az egész történet több ponton is erősen bűzlik, amit persze igyekszenek ügyes frázisokkal takargatni, de néhol azért kilóg a lóláb. Lehet arról papolni, hogy ezek a fránya embercsempészek kit mire kényszerítettek, de amikor azt látjuk, hogy a lányok többsége már hazájában is prostiként dolgozott, akkor azért felszalad a szemöldök. És ott szó sincs kényszerítésről. Aztán ott van az is, hogy nehezen lehet a lányokat tanúskodásra rávenni. Ez persze többtényezős képlet, de szerintem a tényezők között nem kis szerepet játszik az, hogy a többségük egész egyszerűen tisztában van vele, hogy senki nem kényszerítette semmire, tehát elég furcsa lenne ha erről tanúskodnának a bíróságon.

Nem mondom, végső soron elképzelhetőnek tartom, hogy egy-két csajt el lehet hülyíteni azzal, hogy táncos munkát kínálnak nekik és aztán egy olyan helyzetbe csöppennek, amiből nem nagyon van kiút. Ez jó 2 évtizeddel ezelőtt dívott igazán, és most őszintén, ki az a hülye aki manapság még bevesz egy ilyen mesét? Van még olyan fiatal nő, aki ne hallott volna ilyesmiről, és naívan belevág a "kalandba" úgy, hogy sejtése sincs arról, talán nem csak riszálnia kell majd a fenekét?

...de még az ilyen esetekben is erősen kétlem, hogy tényleges kényszerről lenne szó. Nevezhetjük "gazdasági kényszernek", hogy nem fizetik a csaj hazaútját, ha annak nem telik rá, és ezért a csaj "kénytelen" valahogy pénzt szerezni, de ez azért még mindig nem az a kategória, ahogyan a feminista ihletésű cikkekben ostorozzák a gonosz emberkereskedőket, akik kilóra veszik az árut és úgy terítik a piacon mint kofák a koviubit. Ja és persze ha valami nem tetszik nekik, akkor ütik-verik a prostikat, meg az arcukat szabdalják - hiszen az egyébként lángész stiricik mellékállásban annyira hülyék, hogy tönkreverik a saját "árujukat", lenullázva az értékét.

Egyszóval a történet nem áll össze. Illetve igen, csak nem úgy. Sokadjára is az a szitu, hogy volt pár lány, akinek az utazását megszervezték valahová, és ezért most az utaztatók szívnak, holott technikailag nem csináltak semmit, csak helyet kerestek olyan lányoknak, akik szerették volna hogy helyet találjanak nekik. A történet így összeáll, mert minden kis kirakós-darabkának megvan a helye, és a "különös" részletek is magyarázhatóak ebből a szemszögből. A feminista magyarázat sánta, göthös és erőltetett, dehát sokkal szívszorítóbb, és a hírértéke is nagyobb.

Ahogy például ez a kis részlet, amit az első cikkből ollóztam:

"A huszonnégy éves Maria egy kelet-európai kisvárosban nőtt fel, az apja ivott, és verte a családot. Tizenhárom éves volt, amikor a saját nővére eladta őt egy férfinak. Hajón Olaszországba vitték, ott ismét eladták, és megerőszakolták. Két évvel később jutott haza: akkor az apja adta el őt egy másik férfinak. Teherautón csempészték Nagy-Britanniába. Öt évig dolgozott Londonban, naponta akár 65-70 kliense is volt. Segítséget kérni tőlük sem mert, az embercsempészek megfenyegették, hogy megölik. Végül elszökött, és a rendőrségre ment."

Mitagadás, ronda sztori. Szívszorító és gyomorforgató egyben, épp csak egyszerűen nem lehet igaz. Először is túl sablonos ahhoz, hogy az ember érezze benne a realitást. A gonosz és részeges apa, aki veri a családot, mintha egy feminista kliséből lépett volna elő. De végülis ilyen tényleg létezhet, úgyhogy nézzük tovább. Eladta a nővére? 13 évesen?! Na itt már megállhatunk egy szóra. Például mit szólt ehhez a család? Vagy hogyan zajlik egy ilyen biznisz? A nővérje (gondolom Malvin) kiment vele a piacra és a nyakába akasztott egy táblát, hogy 20 euróért vihető? Nameg ha igaz lenne a sztori, nem mond ellen a feminista dogmának, hogy a nővére adta el? Sebaj. Aztán minek ment haza? Nem akarok akadékoskodni, de szerintem nincs olyan hülye ember a világon aki hazamegy azokhoz, akik eladták kényszer-gyerekprostinak. És persze megint eladták, mert hát miért ne? Olyan ez, mint a cigányok lova: eladják, hazajön, többszörös biznisz. Aztán napi 70 kliens. Könyörgöm, egy napban összesen 48 darab félóra van, akárhogy csavarjuk is matematikailag, és akkor amellett nem árt enni, aludni, tisztálkodni, ésatöbbi. Ezek szerint ha a csaj évekig nem aludt egy percet sem, akkor is 20 percenként adták a kilincset egymásnak a kuncsaftok folyamatosan, éjjel és nappal, évekig. Ha a rabtartói nagy kegyesen hagyták 5-6 órát aludni és mondjuk napi kétszer enni meg zuhanyozni (ami adott körülmények között nevezhető üzletrontóan szegényesnek), akkor eszerint 10-15 percenként jöttek a "vendégek", gyakorlatilag egymás segge mögött sorba állva. Ha ez valaki szerint reális, azt csókoltatom.

A sztoriról ordít, hogy valami nagyokos feminista "szakértő" agyszüleménye, amivel el lehet hülyíteni bárkit aki nem szokott gondolkodni. Sajnos manapság sokan nem szoktak, dehát ezért vagyok itt, hogy segítsek nekik is :)



2012. ápr. 11. 10:46 - írta Deansdale

Man, Woman & Myth barátunk egyik klasszikus videójában azt fejtegeti, hogy a média elég "furcsán" kezeli a férfiakat. Ha valami jót cselekszenek, vagy valaminek az áldozatai, akkor soha nem "férfiként" említik őket, hanem bárhogy máshogyan, ami nem utal a nemükre. Például: rendőr, áldozat, munkás, szemtanú, stb. Ellenben ha valamit elkövetnek, akkor szinte bizonyos, hogy elhangzik velük kapcsolatban a "férfi" megjelölés. A nőkkel viszont pont fordítva történik ez: ők a pozitív szerepekben vannak "nevesítve", és a negatív szerepekben elhallgatva.

Ez azért jutott eszembe, mert az indexen ezt a hírt találtam ma reggel:

"Az észak-mexikói Monterrey városában két fegyveres támadást hajtottak végre kedden taxisofőrök ellen. Nyolc taxisofőr meghalt, a lövöldözésben három arra járó ember, köztük egy nyolcéves lány is megsebesült."

Az egyetlen áldozat, akiről bármit is megtudhatunk, az - természetesen - egy lány. És azt tudhatjuk meg róla, hogy lány. A többiek "taxisofőrök" meg "arra járó emberek". Persze afelől nyugodtak lehetünk, hogy ha a sofőrök között lett volna nő is, akkor azt szintén kiemelik a híradások.

Mint ha egy nő élete többet érne egy férfiénál. 11 halott és sebesült közül az egyedüli nő érdemelt annyit, hogy külön említsék. Az ő esete "speciális", ő nyilván fontosabb, mint a 10 férfi.

Ne értse félre senki, persze hogy a nők halála tragédia. Szerintem ugyanakkora tragédia, mint a férfiaké. Csak akkor ne beszéljünk "patriarchátusról", meg "férfiuralomról", ha egyszer mindenhonnan az ömlik a nyakunkba, hogy a férfiak értéktelenek (ha éppen nem károsak), viszont a nők csodálatos angyalok, akik sokkal több figyelmet érdemelnek, mint a férfiak.



Régebbiek | Végére »